Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
indítás előtt folyadékkal feltöltenek. A válaszfalba fúrt apró nyílás késlelteti az olaj átfolyását. A motor az indítás tartama alatt egy nyíláson levegőt szív be, amely keverőkamrába jut. Egy másik nyíláson keresztül a keverőkamrába bejutó olaj azután levegővel keveredik. A gumiszalagokkal kapcsolatban előadódó baleset rendszerint azért következik be, mert a már megindított szalagot a szalag más pontján leállítani nem lehet. A javaslat értelmében minden szállítószalag mellé, a szalag minden egyes pontjáról kezelhető leállító berendezést kell szerelni. A berendezés a szalagmeghajtó motor közelében felszerelt kis rugós kapcsolóból (végállás-kapcsolóból) áll, amelyet a motorvédő kapcsoló behúzó áramkörébe kötnek. A kapcsoló karjára kb. 4 mm átmérőjű hajlékony horganyzott acélkötelet erősítenek, amelyet a szalag felett a szalag egész hosszában végigvisznek. Fenti példákból megállapítható, hogy a népgazdasági eredmény minden esetben műszaki változtatás következtében áll elő. A termelési ésszerűsítés fogalmának megvilágítására szolgáljanak a következő példák : A vállalat egyes üzemrészeinek termelési kapacitása aránytalan, mert az egyik üzemrész lényegesen kevesebb félkészterméket tud előállítani, mint amennyit a másik üzemrész tovább fel tudna dolgozni. Ezért ez utóbbi üzemrészben sok az állásidő, a gépek nem kerülnek kihasználásra. Az újító azt javasolja, hogy a vállalat működjék össze egy másik, azonos profilú vállalattal, amelynél a folyamatos termelést az akadályozza, hogy a félkész terméket előállító üzemrész több félkészterméket állít elő, mint amennyit a másik üzemrész általában fel tud dolgozni. A kooperáció olyan formában történjék, hogy az egyik vállalat a másik részére végezze el a félkész termék előállítását, illetőleg a félkész termék további feldolgozását. A javaslat megvalósítása által mindkét vállalatnál csökken a gépek állási ideje, a termelés folyamatossá válik. A javaslat arra irányul, hogy a felhasznált reguler anyag helyett hulladékanyagot használjanak fel egy bizonyos termék előállítására. Az előállítás műszaki formája nem változik meg. Mindkét példából megállapítható, hogy a népgazdasági eredmény műszaki változtatás nélkül, szervezési intézkedés következtében jelentkezik, tehát a javaslatok termelési ésszerűsítésnek minősülnek. Anyagnak anyaggal való helyettesítésére irányuló javaslatok általában termelési ésszerűsítésnek minősülnek, kivéve, ha a helyettesítés következtében műszaki hatás keletkezik. Tehát például annak javasolása, hogy rézkilincs helyett készítsenek vaskilincseket, csak termelési ésszerűsítésnek minősül. Ha azonban az újító azt javasolja, hogy az eddig felhasznált oldószer helyett használjanak egy másik 28
