Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
II. Rész. Találmányok
(8) Az állam által elfogadott találmány külföldi értékesítése esetén az értékesítés tiszta hasznából a feltalálót a találmány jelentőségéhez mért és 30—5%-ig terjedő csökkenő skála szerinti részesedés illeti meg. Ennek nagyságát a külkereskedelmi miniszter az Országos Találmányi Hivatal elnökével — szükség esetén a találmány tárgya szerint illetékes miniszterrel is — egyetértésben állapítja meg és folyósítja. Ha a külföldi értékesítés eredménye pénzben nem mutatható ki, a feltaláló részére a találmány jelentőségéhez mért egyszeri díjazás jár. Ennek összegét az Országos Találmányi Hivatal elnöke az illetékes miniszterrel egyetértésben állapítja meg. A díjat az Országos Találmányi Hivatal folyósítja. (3) A 8. § (9) és (10) bekezdései alapján a feltaláló díját leszállítani nem lehet. * A találmány szerzőjét feltalálói díj illeti meg, feltéve, hogy találmányát elfogadták és megvalósították. Az alól a szabály alól, hogy csak megvalósított találmány után jár díj, egy kivétel van ; nevezetesen a rendelet 37. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy szerzői tanúsítványt ki kell adni a£kor is, ha a találmány megvalósítása, vagy a megvalósítás időpontja bizonytalan; az ilyen találmány szerzőjének az Országos Találmányi Hivatal elnöke az illetékes miniszterrel egyetértésben engedélyezhet díjat még abban az esetben is, ha a találmány egyáltalán nem kerül megvalósításra. Egyébként azokban az esetekben, amikor a feltaláló kérelmére még a megvalósítás előtt kerül a szerzői tanúsítvány kiadásra, a feltaláló részére sem díjat, sem díjrészletet folyósítani nem lehet, tekintettel arra, hogy a megvalósítás időpontja még bizonytalan. A feltalálói díj összegét egyébként az újítások díjazására érvényes százalékos skála szerint kell megállapítani. Az újítás és a találmány díjazása közt az a különbség, hogy míg az újítási díj az üzemszerű megvalósítástól számított egy év gazdasági eredménye alapján jár, addig a feltalálói díjat annak a három évnek népgazdasági eredménye alapján kell folyósítani, amely három év a találmány üzemszerű bevezetését követő első öt év alatt a legnagyobb népgazdasági eredményt adja. A feltalálói díjat évenként külön-külön kell kiszámítani és folyósítani. Ebből nyilvánvalóan következik annak a néhány esetben tapasztalt gyakorlatnak helytelensége, hogy az egyes évek népgazdasági eredményét összeadták és ezután állapítottak meg egységes feltalálói díjat. Az egyes évek eredményeit tehát összeadni nem szabad. Ha a találmány nagyjelentőségű, az általa elért népgazdasági eredmény alapján járó díjat az illetékes miniszter az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben kétszereséig felemelheti. 158
