Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

donság tehát nem áU fenn, ha a megvalósításra illetékes szerv vagy felettes hatósága igazolja, hogy a javaslat megvalósítását korábban — a benyújtás időpontját megelőzően — tervbevették. Nem áll fenn a viszonylagos újdonság akkor sem, ha a javasolt megoldással azonos megoldás tapasztalatcsere útján korábban már beérkezett. Űjítás lehet olyan javaslat is, amely a szakirodalomban (könyv, folyóirat, szabadalmi leírás stb.) megjelent közleményen alapul.

(3) Nem tekinthető újításnak

a) valamely megoldandó kérdés felvetése, vagy valamely feladat puszta kitűzése,

b) az olyan javaslat, amelynek előterjesztése a javaslattevőnek teljes mértékben munkaköréből folyó kötelessége,

c) az olyan javaslat, amely minőségromlással jár,

d) az olyan javaslat, amely az államigazgatás vagy a vállalati igazgatás ügyvitelére vonatkozik, kivéve, ha elbírálása során megállapítható, hogy megvalósítása mérhető és bizonyítható népgazdasági hasznot (anyag-, energia-, munkabérmegtakarílás stb.) eredményez.

(4) Iparági viszonylatban már alkalmazott, a javaslattevő munkaterületével összefüggő megoldás javasolása teljes mértékben munkaköri kötelessége a vállalati igazgatónak, főmérnöknek, főkönyvelőnek, továbbá az irányítószerv szakelőadójának és a nála magasabb beosztásban alkalmazott dolgozónak.

(5) Az új eljárások, tervek, konstrukciók kidolgozására, ellenőrzésére, móiosítására vagy javítására kötelezett dolgozóknak (kutatóknak, tervezőknek, szerkesztőknek, technológusoknak stb.) teljes mértékben munkaköri kötelessége az alkalmazó szerv tématervében szereplő, illetőleg reájuk bízott feladatokkal összefüggő javaslatok megtétetele, kivéve a találmányként elismert javaslatokat.

(6) A (3) bekezdés e) pontjában foglalt korlátozás alól a miniszter a népgazdaság érdekében kivételt tehet.

*

Az újításként benyújtott javaslatok elbírálásánál az első és legfontosabb kérdés annak megállapítása, hogy a javaslatot újításként egyáltalán el lehet-e fogadni. Mit kell újításnak tekinteni ? A rendelet szerint minden olyan javaslatot, amelynek megvalósítása — a minőség javítása, vagy legalább megtartása mellett — a népgazdaság részére gazdasági, vagy egyéb hasznos eredménnyel jár. Ahhoz, hogy valamely javaslatot újításként el lehessen ismerni, még további feltételek fennforgása szükséges. E feltételek mindegyikének egyidejűleg kell fennforogniok, ellenkező esetben a javaslat újításként nem ismerhető el. E feltételek a következők :

1. a javaslat tartalmazza a megoldás eszközét és módját is,

14