Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
II. Rész. Találmányok
[ Az ilyen átvitel csak akkor lehet találmány, ha az új területen új í műszaki eredmény ^njfeezik. t • * I ^ “A rendelet kimondja, nogy a találmányi jelleg elismerésének nem előfeltétele, hogy a műszaki ésszerűsítés szabadalmi oltalomban részesíthető-e. Ez azt jelenti, hogy szerzői tanúsítványra alkalmas »találmányként el lehet ismerni ol y anjavasfä tot, amely szabadalmi oltalomban részesíthet^'nem lenne. A szabadalmi törvény ugyanis több javaslatot kizár a szabadalmazhatóságból. így például emberi és állati élelmezésre szolgáló cikkekre, gyógyszerekre és olyan tárgyakra, amelyeket vegyi úton állítanak elő, szabadalmat adni nem lehet. Szerzői tanúsítványt ezzel szemben ilyen tárgyú találmányokra is lehet adni. Viszont fordítva is áll az eset. Abból, hogy valamely találmány szabadalmi oltalomra alkalmas, még nem következik, hogy szerzői tanúsítványos találmányként is el lehet ismerni. Ha például az értékesség kelléke hiányzik, a szerzői tanúsítványt nem lehet kiadni még akkor sem, ha a találmány egyébként új. 34. §. A találmány jogi oltalmának megszerzése A feltatáló találmányát a jogi oltalom megszerzése céljából a) az államnak felajánlhatja vagy b) arra szabadalmi oltalmat kérhet. Ennek feltételeit külön jogszabályok állapítják meg. * A feltaláló találmányát kétféleképpen helyezheti oltalom alá. Vagy' olymódon, hogy találmányát az államnak ajánlja fel, vagy pedig úgy, hogy arra szabadalmat kér. A találmány jogi védelmének e két formája között a szerző — a rendelet 37. §-ában foglalt kivételtől eltekintve — tetszése szerint választhat. A kétféle oltalmat egyszerre természetesen nem lehet igényelni, vagyis nem lehet eredményesen előterjeszteni olyan kérelmet, hogy a szerző a saját nevére szóló szabadalmat is és egyben szerzői tanúsítványt is kér. A szabadalmi oltalom elnyerésének feltételeit külön jogszabályok határozzák meg. Ennek az oltalomnak a lényege az, hogy a törvény a szabadalomtulajdonosnak kizárólagos jogot biztosít, amennyiben kizárólag a szabadalomtulajdonos jogosult arra, hogy találmányának tárgyát iparszerűen készíthesse, forgalomba hozhassa és iparszerűen, vagy üzemi berendezésként használhassa. A szabadalomtulajdonos ezt a jogát azonban csakis a törvényes korlátok között gyakorolhatja. Ez 144
