Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának (VIII. 25.) M. T. számú rendeleté az újításokról és találmányokról

Az újííómozgalom, amelyben a dolgozók széles tömegeinek alkotó tevékenysége jut kifejezésre, a népgazdasági tervek teljesítésében eddig is jelentős segítséget nyújtott. A termelékenység emelése, az önköltség csökkentése számos esetben csak újítások révén volt elérhető. A további feladatok sikeres megoldása érdekében azonban az újííómozgalom eredményeit fokozottabban kell felhasználni, erőteljesebben kell a dolgozók kezdeményező erejét a népgazdaság legfontosabb célkitűzései, a műszaki színvonal fejlesztése felé irányítani.

Ennek érdekében a Minisztertanács az alábbiakat rendeli:

(1) Újítás minden javaslat, amelynek megvalósítása — a minőség javítása vagy legalább megtartása mellett — a népgazdaság részére gazdasági, vagy egyéb hasznos eredménnyel jár. A javaslatnak tartalmaznia kell a megoldás eszközéi és módját is.

(2) Az újítástól csak viszonylagos újdonság követelhető. A viszonylagos újdonság abban áll, hogy a javasolt elgondolást a megvalósító szervnél (vállalatnál, intézménynél stb.) a javaslattétel időpontjában !»em alkalmazzák és alkalmazását nem is tervezik. A viszonylagos újI. RÉSZ ÚJÍTÁSOK

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §.

Az újítás fogalma

13