Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

(szakszervezeti újítási-ésszerűsítési bizottság), hogy a szakszervezet a beérkezett tapasztalatcsere-anyagot termelési és más értekezleteken átbeszélje a dolgozókkal, hogy a dolgozók a szakmai sovinizmuson túl­­téve magukat, szívesen foglalkozzanak a más üzemekből jött tapaszta­lati anyaggal, ami a dolgozók szempontjából is kívánatos, mert a ren­delet a közreműködők jutalmazásával is segíti az ilyen javaslatok beve­zetését. Az újítások tömeges elterjesztésének — az eddigiekben leírt hiva­talos tapasztalatcseréjén kívül — másik módszere az öntevékeny tapasztalatcsere. Ezzel is foglalkozni kívánunk, bár ez inkább a szak­­szervezeti feladatok körébe tartozik. Az újítások elterjesztését nagymértékben segíti elő az üzem élen­járó dolgozóiból, újítóiból, sztahanovistáiból szervezett műszaki fej­lesztési kor. E kör egyik fontos feladata a tapasztalatcsere keretében érkezett újítások megvizsgálása, szükség esetén módosítása. A tapasz­talatcsere-újítás ebben az esetben tehát már módosító javaslattal kerül a vezető elé elbírálásra. További feladata a szakmai tapasztalatok, újí­tások, új munkamódszerek kicserélésének előmozdítása. A kör munká­ját a szakszervezeti bizottság irányítja, de ebben jelentős szerep jut az újítási előadónak is. A tapasztalatcsere-mozgalom fejlesztését a különféle rendezvé­nyek is elősegíthetik. Ilyenek például a műszaki konferenciák, bemu­tatók, műszaki filmelőadások stb. Ezeken többnyire nagy jelentőségű újításokat, élenjáró munkamódszereket vitatnak meg, illetőleg mutat­nak be. Hasonló szerepet töltenek be az iparágak, szakmák közötti tanács­kozások, ankétok. Sokszor jelentős eredményeket érnek el azáltal, hogy biztosítják az irányító szervek összeműködését egy-egy nagy jelentő­ségű újítás széleskörű bevezetése érdekében. Itt kell beszélnünk a Szovjetunió üzemeiben jól ismert szakmai bemutatókról és sztahano­vista előadásokról is, amelyek ugyancsak nagymértékben járulnak hozzá az újítások, új munkamódszerek elterjedéséhez. E rendezvények jelentősége abban áll, hogy a dolgozók a gyakorlatban győződhetnek meg az új munkamódszer vagy újítás előnyeiről. Jelentős mértékben segítik a tapasztalatcsere fejlődését az üzem­­látogatások is. Ilyenkor a dolgozók számos hasznos tapasztalattal tér­nek vissza üzemükbe és sok problémára hoznak megoldást. Az újítási előadóknak minden módon támogatniuk kell az ilyen tapasztalatok felhasználását, sőt kifejezetten újítási tapasztalatcsere-látogatások megszervezéséről is gondoskodni kell. E módszerek közös célja : a jó újítások, értékes kezdeményezések széleskörű elterjesztése, a technikai színvonal általános emelése, az egyesek áltaíl elért eredmények általánosítása. Döntő feladata 138

Next

/
Thumbnails
Contents