Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
beszerzési költségei, újítási előadók versenyének jutalmazása, pályázatok, kiállítások, plakátok stb.) fedezésére is fel leket használni, iö százalékot meghaladó összeg csak a felettes szerv engedélye alapján használható fel. (S) A vállalat az (1) bekezdésben említett külön fedezetből hozzájárulhat más szervnél folyó kísérletezési költségek fedezéséhez is, ha a kísérlet a vállalat munkáját is érinti. A hozzájárulást az illetékes miniszter is elrendelheti. (7) Ha az újítási javaslat kísérletezése és megvalósítása a törvényes munkaidőn belül a terv teljesítés sérelme nélkül nem végezhető el, a szükséges munkát az (1) bekezdésben említett külön fedezet terhére túlórában el lehet végeztetni. Az ilyen címen felhasznált túlórák nem esnek a Munka Törvénykönyve túlórázást korlátozó rendelkezéseinek hatálya alá. (0) A jelen § rendelkezései nem alkalmazhatók az önálló kutatási szerveknél (kutatóintézeteknél, központi kutatási laboratóriumokban, kutatási bizottságoknál) az országos tudományos kutatási terv alapján folytatott kutatások és kísérletek költségeinek fedezése tekintetében. * A rendelet jelentősen kedvezőbb lehetőségeket teremt az újítási és találmányi javaslatok kísérletezésére és megvalósítására, mint az előző rendelet. Minden vállalatnál külön pénzügyi fedezetet kell biztosítani az újitási és találmányi javaslatok kísérletezésére és megvalósítására. A külön fedezet független a béralaptól. Ez azt jelenti, hogy a bérjellegű költségek a béralapot nem terhelik. Rendkívül jelentős ez az intézkedés, mert a bérköltségek nem eredményeznek béralaptúllépést, nem csökkentik a tervszerű termeléshez szükséges munkabér összegét. Kimondja a rendelet, hogy a minisztérium az irányítása alatt álló vállalatok részére összes vállalatainak együttes béralapja 0,5%-ának megfelelő keretet oszt szét, negyedévi ütemezésben. x\ minisztériuma keretből tartalékot is képez. Ez részben a vállalatok számára engedélyezett keretet meghaladó indokolt jogos igények fedezetére, részben pedig az Országos Találmányi Hivatal által a minisztériumhoz áttett és a Hivatal által is javasolt találmányok megvalósítási költségeinek fedezetére szolgál. Nemcsak a fizikai, hanem az összes vállalati dolgozó béralapjának 0,5%-át kitevő összeg alkotja a keretet. A minisztérium nem köteles egyforma arányt alkalmazni a keret szétosztásánál, hanem attól a szükséghez képest eltérhet. Ennek megfelelően fel kell mérnie, hogy az egyes vállalatoknál milyen szükséglet 130
