Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
merül fel a következő évnegyedben az újítások és találmányok kísérletezésére és megvalósítására. Kellő időben be kell kérnie az erre vonatkozó adatokat és igényeket. A felmérésnél nemcsak a javaslatok számát kell figyelembe venni, hanem főképpen és elsősorban azt, hogy az egyes tervbe vett kísérletek, megvalósítások milyen eredményt fognak jelenteni. Az egyes vállalatok részére megállapított külön fedezet nem haladhatja meg az illető vállalat teljes béralapjának 2%-át. Mégis, rendkívüli, különösen indokolt esetben a minisztérium a béralap 2%-át meghaladó összeget is engedélyezhet a minisztérium tartalék keretéből. Előfordulhat, hogy az évnegyed során egyes vállalatok részéről előre nem látható szükséglet merül fel, például olyan javaslatot kell kikísérletezni vagy megvalósítani, amely eredményessége esetén a termelésnek éppen egy égető kérdését oldja meg. Helyes, sőt szükséges ilyen esetben a vállalati teljes béralap 2%-át meghaladó kísérleti költség biztosítása. Meghatározza a rendelet a külön fedezet felhasználási lehetőségét is. Kimondja, hogy csak az újítások és találmányok kísérletezésével és megvalósításával kapcsolatos költségek fedezhetők a keretből. A minisztérium és a vállalatok előre betervezett beruházási keretei tervgazdálkodásunknak megfelelően kötöttek, minden változtatás zavarja a beruházás akadálytalan végrehajtását. Ezért fontos az újítások és találmányok kipróbálása és főleg megvalósítása szempontjából az a lehetőség, hogy a külön keretből beruházási költségek is fedezhetők. A külön fedezetből fizethető költségek között szerepelnek ezenkívül a munkabér, anyag- és egyéb költségek is. Az újítások kísérletezése és megvalósítása különböző időpontokban és nem folyamatosan válik szükségessé, nem egyenlő időközönként. Ennek megfelelően az egyes időszakokban szükséges költségek összege is különböző nagyságú lehet. Ezért a rendelet megengedi, hogy a külön keretet a naptári negyedéven belül bármikor fel lehet használni, de az esetleges maradéknak a következő negyedévre való átvitele nem lehetséges. Annak érdekében, hogy egyes vállalatoknál a negyedév leteltekor ne maradjon felhasználatlan összeg akkor, amikor más vállalatok kerete már kimerült, holott költségfedezetre lenne még szükségük, a minisztérium a tárgynegyedév során az egyes vállalatokra megállapított keretösszegeket módosíthatja. A vállalatnál kihasználatlanul álló keretet átirányíthatja ahhoz a vállalathoz, amely a külön keretét már felhasználta, de még további fedezetre van szüksége. Minisztériumok és egyéb állami költségvetési szervek nem része9* » 131
