Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VII. Szabadalmazási eljárás

Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1970. február 15.

(WP 17.628. sz.)'

Képviselő: Danubia Szabadalmi Iroda, Budapest.

A fent elmondottak figyelembe vételével a leírásnak tartalmaznia kell a kitűzött feladat pontos megjelölését, a találmány lényegének ismertetését, legalább egy alkalmazási terület megjelölésével. Ismertetni kell a technika állását, a források megjelölésével, és az ismert megoldások hiányosságait, amelyeket a találmány segítségével ki akarunk küszöbölni, vagy javitani akarunk. Meg kell határozni a kitűzött feladat legáltalánosabb megoldását a fő igénypont szerint. Ismertetni kell az aligényp ont okba foglalt további kiviteli alakokat vagy foganatositási módokat és egy vagy több kiviteli példát. Rá kell mutatni a találmányhoz fűződő előnyös hatásokra is.

A technika állásának (Stand der Technik) ismertetése keretében azokat a bejelentés napja előtt már nyilvánosságra került megoldásokat kell főleg tárgyalni, amelyekhez képest a találmány tárgya haladást jelent. Itt a találmány tárgyához legközelebb fekvő megoldásokból kell kiindulni. A haladás kimutatása érdekében a megoldások hiányosságaira, hátrányaira, esetleges hibáira kell rámutatni és utalni kell arra, hogy a találmány célja ezen hiányosságok teljes, vagy bizonyos mértékű felszámolása. Megemlitjük, hogy például a brit szabadalmi joggyakorlat nem engedi meg a szabadalmi leirásban más találmányok vagy ismert berendezések "becsmérlését".

A leirásban ezen rész után iktatjuk be a találmány lényegét, definícióját, vagyis a találmány tárgyának legtágabban megfogalmazott meghatározását, amellyel a problémát megoldjuk, azaz a találmány tárgyának pontos és szabatos megfogalmazását. Ennek alapján szükséges az első, vagy un. főigénypontot megs zerkes zteni.

A találmány tárgyának általános ismertetésénél az egyes műveletek vagy eszközök leírásánál - hacsak lehet - a legáltalánosabb összefoglaló műszaki kifejezéseket alkalmazzuk, amelyek ráillenek a találmány tárgyára. így például, ha valamely helyen önindukciós tekercs, vagy változatképpen kondenzátor, vagy ellenállás alkalmazható, a legáltalánosabban impedanciáról beszélünk. Ha ilyen általános kifejezés nincs, magunk is kialakithatunk uj megnevezéseket és azokat példákkal magyarázhatjuk. Természetesen mindenhol, ahol lehet, a szakirodalomban használatos kifejezéseket alkalmazzuk.

A továbbiakban a különböző előnyös kiviteli alakokat, vagy eljárásoknál a foganatositási módokat, esetleg különböző változatokat ismertetjük. Ez azért szükséges, mert előfordulhat, hogy túl széles kört kivántunk oltalom alá helyezni, tehát a legáltalánosabb megfogalmazásban olyan területeket is, amelyek már ismertek. Ha a szabadalom megadására irányuló eljárás folyamán ezzel kapcsolatban ujdonságrontó anyagok merülnek fel, szükségessé válhat az oltalom terjedelmének szükitése és akkor még mindig mód van arra, hogy szükebb területen ugyan, de mégis szabadalmat kapjunk a még nem ismert előnyös kiviteli alakokra vagy eljárásokra, amelyek a technika állásával szemben ujdQnságot és haladást jelentenek. Gondosan kell mérlegelni a találmányi leirás e részében Ismertetésre kerülő megoldásokat és nem engedhető meg a- 95 -