Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VII. Szabadalmazási eljárás

megoldásokra való egyszerű utalás, a megvalósításra szolgáló részletek is­mertetése nélkül. Az egyszerű utalás ugyanis célkitűzésnek fogható fel, de semmi esetre sem útmutatás a szakemberek számára, amelynek alapján a ta­lálmány tárgyát minden különösebb szellemi erőfeszítés nélkül, kizárólag a leírás alapján meg lehetne valósítani. A leírásban és igénypontokban nem szabad határozatlan és nem egyértel­mű, un. relativ kifejezéseket használni, mint például "kicsiny", "nagy", "me­leg", "langyos" stb. Ezek ugyanis nem alkalmasak valamely tárgy vagy eljá­rás kialakításával, illetőleg foganatosításával kapcsolatos meghatározásra. Ilyen kifejezések helyett mindenkor a megfelelő számadatokkal kell jellemez­ni, esetleg határok közé szorítani az illető műveletet vagy kialakítást. Ahatá­rok megállapításával rendkívül óvatosan kell bánni. Ügyelni kell arra, hogy olyan szélső határokat adjunk meg, amelyek között a találmány tárgya még va­lóban eredményesen megvalósítható. Ellenkező esetben ugvanis a leírás alap­ján mások a találmány tárgyát a szabadalom megkerülésével megvalósíthatják és igy a szabadalmi oltalmat kijátszhatják. A szabadalmi leírás szerkesztésénél ügyelni kell az egységes terminoló­giára. Ugyanazon dolgok, alkatrészek megnevezésére mindvégig ugyanazt a kifejezést kell használni. Matematikai levezetéseket lehetőleg kerülni kell, általában elegendő a végeredmény közlése. Kivé telesen előfordulhat azonban, hogy uj megállapítások igazolásánál a levezetést is ismertetjük. A találmány tárgyának általános ismertetése után egy vagy több példát közlünk részletesebben. A találmány tárgya vonatkozhat gépekre, szerkezetek­re, eszközökre, tárgyakra, készülékekre, berendezésekre, kapcsolási elren­dezésekre és ezeknek felépítésükben, elrendezésükben, vagy mindkettőben különböző kiviteli alakjai lehetnek. A találmány tárgya lehet azonban eljárás is. Az előbbi esetben a tárgytól függően, rajzok alapján mutatjuk be részlete­sebben a speciális kiviteli alakokat. Mielőtt ezen Ismertetéshez hozzákezde­nénk, célszerű a rajz ábráinak felsorolását beiktatni, egy-egy rövid mondat­ban meghatározva azt, amit a rajz ábrázol. A rajz ismertetésénél előnyös, ha az egyes alkatrészeket hivatkozási jelekként arab számokkal jelöljük, mig a metszeteket általában római számokkal, vagy nagybetűkkel szokás jelölni. A leírásban alkalmazott hivatkozási jeleket gondolatjelek, idézőjelek és alá­húzások nélkül kell alkalmazni, közvetlenül a megnevezés előtt és a leírásban a hivatkozási számok után nem teszünk pontot. A rajzon látható felépítés ismertetése után a szerkezet, berendezés vagy kapcsolási elrendezés működését írjuk le. Ha egy kiviteli alak után egy másik, attól csak kevés részletében különböző kiviteli alakot ismertetünk, elégséges a továbbiakban csak a különbségekre kitérni. Ha a találmány tárgya eljárás, akkor a leírásban közre kell adni az eljárás egyes lépéseit időbeli sorrendben, hogy annak alapján a szakember az eljárást meg tudja ismételni és végre tudja hajtani. Az eljárásra vonatkozó példában pontosan meg kell határozni azokat az adatokat, amelyek mellett az eljárást végre kell hajtani, igy például a kiin­duló anyag minőségét, hőfokát, szemcsenagyságát, összetételét, esetleges hőkezelések hőfokát és időtartamát, a folyamatok végrehajtásához szükséges eszközöket, tehát mindazt, amivel a szakember a megadott példa alapján az- 96 -

Next

/
Thumbnails
Contents