Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
VI. Nemzetközi szerződések
A Nemzetközi Szabadalmi Intézet feladata a találmányok újdonságának vizsgálata. Az ujdonságvizsgálat tárgya lehet olyan találmány, amelyre a szabadalmat még nem engedélyezték (ujdonságvizsgálat az engedélyezési eljárás előtt vagy alatt, utóbbi esetben rendszerint az engedélyezési eljárással kapcsolatosan), vagy amelyre a szabadalmat már engedélyezték (az ujdonságvizsgálat célja a szabadalom gazdasági értékének megállapitása, vagy a szabadalom megsemmisitése). A Nemzetközi Szabadalmi Intézet által végzett ujdonságvizsgálat igen nagy pontosságú és megbizhatő, aminek következtében az meglehetősen költséges is. Az ujdonságvizsgálat eredményéről a Nemzetközi Szabadalmi Intézet indokolással ellátott szakvéleményt állit ki. A Nemzetközi Szabadalmi Intézet Hágában székel. A Nemzetközi Szabadalmi Intézet ujdonságvizsgálat! szolgáltatását azonban nemcsak a tagállamok kérhetik, hanem megfelelő ellenszolgáltatás fejében magánosok is (vállalatok, természetes személyek is). Ez utóbbiak még az esetben is igénybe vehetik az Intézet szolgáltatásait, ha nem polgárai a Nemzetközi Szabadalmi Intézetről szőlő megállapodást aláirő valamely államnak. A körülményekre tekintettel a KGST országok vállalatai - és igy a magyar vállalatok is - bár a KGST országok nem csatlakoztak a Nemzetközi Szabadalmi Intézetről szóló nemzetközi megállapodáshoz, gyakran igénybe veszik ez utóbbinak szolgáltatásait. Erre elsősorban olyan esetekben kerül sor, amikor a saját vagy idegen találmányok értékeléséhez, műszaki értékének megállapitásához komoly gazdasági érdek fűződik. Nemesített növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezmény Ez az egyezmény a nemesitett növényfajták létrehozóit védi. Nevezetesen "az uj fajta nemesitőjét, vagy jogutódát megillető jog abban áll, hogy az uj fajta ivaros vagy nem ivaros szaporitó anyagát - ilyenként - csak a nemesitő előzetes hozzájárulásával szabad kereskedelmi forgalombahozatal céljára termelni, valamint eladni, kereskedelmi forgalomba hozni. A nemesitő joga a rendszerint nem szaporitási célra, kereskedelmi forgalomba hozott dísznövényekre és disznövényrészekre is kiterjed, ha azokat a kereskedelemben dísznövények vagy vágott virágok termesztése céljából szaporító anyagként hasznosítják" (5. cikk.). Az oltalom tehát eszerint csupán a reprodukcióra és a vetőmagként való eladásra terjed ki. Ha a nemesitett növényfajta nem szaporító anyagként kerül feldolgozásra,( pl. takarmányként), akkor az oltalom már nem terjed ki rá. Az egyezmény szövege szerint uj fajtának - legyen a kiinduló anyag eredete akár mesterséges, akár természetes - egy vagy több lényeges jellemzőben határozottan különböznie kell valamennyi egyéb fajtától, amelynek léte az oltalom igénylésekor közismert ... Az uj fajtát meghatározó és megkülön- 82 -
