Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VI. Nemzetközi szerződések

böztető jellemzők lehetnek alaktaniak vagy élettaniak: szükséges azonban, hogy szabatosan leirhatők és felismerhetők legyenek.

Az egyezmény előirja, hogy az uj növényfajtát névvel kell ellátni, ami lehetővé teszi az uj fajta az on ősi tás át. A név nem lehet olyan, amely az uj fa^ta jellemzőit, értékét vagy azonosságát illetően megtévesztő vagy félrevezető. Különböznie kell tehát minden megnevezéstől, amely bármely uniós államban ugyanannak a növényfajtának vagy valamelyik rokonfajnak korábbi fajtáit jelöli meg (13. cikk.).

Az egyezmény kimondja, hogy az oltalmi okirat kiadásának napjától "az uj fajtanevét fajtamegjelölésnek kell tekinteni. "

A nemesitett növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezményhez Magyarország nem csatlakozott.

' Szabadalmi bejelentések alakiságaira vonatkozó nemzetközi egyezmény

E nemzetközi egyezményt az "Európa-Tanács” dolgozta ki. Ahhoz Magyarország még nem csatlakozott ugyan, de a szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló I-OTH-1969 (XII. 16.) sz. hirdetmény az Egyezmény számos rendelkezését hasznosította.

Az egyezmény a szabadalmi bejelentés kellékeit, mellékleteit határozza meg, az ilyen tárgyú előírásokat egységesíti. Az egyezmény rendelkezése szerint "a szerződő országok a szabadalmi bejelentések alakiságaira nézve más előírásokat nem bocsáthatnak ki, mint amilyenek az egyezményből következnek, eltekinthetnek azonban egyes előírásoktól. "

Az egyezmény meghatározza a bejelentés (3. cikk), a bejelentés érvénye (4. cikk), a szabadalmi leírás (5. cikk) és a rajzok (6. cikk) alaki kellékeit.

E nemzetközi szerződés tehát a nemzetközi jogi "plafont" vonja meg, azt a maximumot, amelynél többet a szerződő országok nem írhatnak elő.

Szabadalmak nemzetközi osztályozására kötött egyezmény

E nemzetközi egyezményt ugyancsak az "Európa-Tanács" dolgozta ki. Ahhoz Magyarország, valamint a többi KGST ország nem csatlakozott ugyan, a gyakorlatban azonban azt alkalmazzák. Magyarország 1962. julius 1-től kezdődően alkalmazza a nemzetközi szabadalmi osztályozást, ill. a finomított nemzetközi szabadalmi osztályozást 1970. január 1-től kezdve.

Az egyezmény a különböző országok által eltérő szempontok szerint meghatározott szabadalmi osztályok, csoportok és alcsoportok helyett egységes osztályozást biztosít. Az egyezményhez csatlakozó országok kötelesek a kinyomtatott szabadalmi leírásokon feltüntetni, hogy az engedélyezett szabadalom a nemzetközi szabadalmi osztályozás szerint mely osztályba, csoportba,

$-83 -