Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

III. Újdonság, újdonságvizsgálat, szabadalomkutatás

Ennek oka az, hogy ezek csak igen szűk kör számára hozzáférhetőek, azokba nem tekinthet be akárki, azokról másolatot sem készithet bárki.

Nyilvánosságra hozottnak tekintendő ezzel szemben a közzétett szabadalmi bejelentés, vagy a már megadott, de még ki nem nyomtatott szabadalom leírása, mert abba a hivatalos órák alatt bárki betekinthet, ill. arról fénymásolatot kérhet. E tekintetben azonban a gyakorlat országonként változik, régebben ezeket nálunk nem tekintették ujdonságrontónak, az uj szabadalmi törvény általános meghatározású szövege révén azonban ma már annak kell tekintenünk.

A levélbeli műszaki közlés nyilván nem tekinthető nyilvánosságra hozottnak, de a reklám célzattal szétküldött üzleti körlevél már igen. Ha viszont a körlevél ,rBizalmas, csak belső használatra" megjelölést tartalmaz, úgy ezen utasítás betartása esetén nem tekinthető a benne foglalt műszaki leírás nyilvánosságra hozottnak. Belső gyári utasítások, előírások - mégha nyomtatva lennének is - nem jelentenek nyilvánosságra hozatalt. Ezzel szemben a bárki által megvásárolható tervdokumentáció (pl. típusterv) nyilvánosságra hozatalt jelent még akkor is, ha kevés példányban jelent meg, sőt akkor is, ha azon olyan jellegű jogfenntartás szerepel, amely szerint annak felhasználása csak a tervező engedélyével, a vele történő megállapodás alapján lehetséges. Sokszorosított jegyzet még "kézirat gyanánt" megjelöléssel is nyilvánosságra hozatalt jelent, ha azt elvben bárki megvásárolhatja.

Számos példát hozhatnánk még fel, ehelyett azonban úgy véljük, hogy célszerűbb arra rámutatni, hogy a határesetek eldöntésénél azt kell néznünk, hogy a szóbanforgó írásos mű valóban bárki számára hozzáférhető volt-e, vagy sem. Igenlő esetben a nyilvánosságra hozatal megvalósult, nemleges esetben nem, éspedig függetlenül a mü nyelvétől, példányszámátől és megjelenése körülményeitől.

Hasonlóképpen dönthető el, hogy az előadás utján történő ismertetés nyilvánosságra hozatalt képez-e. Ha az előadás nyilvános volt, tehát arra bárki beléphetett (még akkor is, ha belépőjegy váltása mellett), úgy annak tartalma nyilvánosságra hozatalt képez, szükkörü, csak meghívottak jelenlétében történő műszaki ismertetés viszont nem tekinthető nyilvánosnak, igy az ott elhangzottak sem képeznek nyilvánosságrahozatalt.

Némiképpen bonyolultabb a bemutatás utján történő nyilvánosságra hozatal megítélése. Egyik megítélési szempont lehet pl. az, hogy az eladás utján nyilvánosságra hozott tárgyat bárki megvásárolhatja-e, vagy az csupán egyetlen mintapéldányban, adott megrendelő számára készült. Az utóbbi esetben ugyanis vitás lehet a nyilvánosságra hozatal ténye. Ugyancsak vitatható az az eset is, ha a vállalat saját kereskedelmi képviseletének vagy fiőkvállalatának küld - mégha számlával is - egy tárgyat, de az ezt nem adja tovább, hogy ennek révén forgalomba került-e a kérdéses tárgy vagy sem.

Minthogy vásárokon, de méginkább kiállításokon, szakmai bemutatókon nem szokás az ott kiállított tárgyakat eladni, ilyen esetekben a közszemlére tételen felül az határozza meg, hogy a tárgy, ill. az abban foglalt műszaki megoldás nyilvánosságra került-e, hogy a kérdéses kiállítás, vásár, vagy bemutató nyilvános volt-e vagy sem. Nyilvános pl. a BNV, aMETESz szakmai kiállításai stb. , de nem nyilvános pl. az üzemen belüli prototípus bemutató.- 36 -