Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

XI. A know how

E megközelítés során nyilván az átadott rajzokon lévő esetleges tulajdonjogi fenntartási záradék jelentőségét is mérlegelné a bíróság és ha azt állapítaná meg, hogy a végzett szolgáltatás csupán tervezési rutinmunka, úgy ez a záradék értékét erősen leszállíthatja. A döntés tehát valószínűleg jelentős részben attól függne, hogy a végzett tervezés inkább a know-how, vagy inkább az engineering egymástól nem mindig könnyen elhatárolható fogalmi körébe tartozik-e. Természetesen a know-how fogalmi köre ez esetben azt jelentené, hogy tartalmaz-e a terv több know-how jellegű elemet. Azok a szempontok, amelyek e kérdés eldöntéséhez hozzásegíthetnek és amelyek némiképpen a know-how és engineering közötti határvonalra is rámutatnak, pl. a következők lehetnek:

\- egyszerű bérmunka-e a végzett tervezői munka, igenlő esetben ugyanis aligha tekinthető az know-how jellegűnek,- a végzett munka mennyiben a szolgáltató szellemi alkotása és mennyiben avatkozott bele érdemlegesen a megrendelő a műszaki eredmény kialakítás ába,- a tervek inkább a szolgáltató, vagy inkább a megrendelő szellemi koncepcióját tükrözik-e, az utóbbi esetben ugyanis aligha beszélhetünk a szolgáltató know-how-járói,- milyen volt a szolgáltatásért fizetett ellenérték (ez a szempont azonban kettős jelleggel vehető figyelembe: ha ugyanis az ellenérték alacsony volt, ez utalhat a munka bérmunka jellegére, ha pedig magas, utalhat arra, hogy a szolgáltató az átadott know-how-ját is megfizettette).

Viták elkerülése érdekében természetesen célszerű a szerződő felek jogait és kötelezettségeit magában a szerződésben rögzíteni. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy ma már a nemzetközi kereskedelemben átadásra kerülő mérnöki munkáknál (engineeringnél) még ha az nem is know-how jellegű, annak korlátozott felhasználhatósága egyre gyakrabban kikötésre kerül. Ez a korlátozás lehet teljes, vagyis olyan, hogy a megrendelő a tervet csupán a vásárolt célra (tehát pl. az adott létesítménynél) használhatja fel, de még annak bővítése során is újra kell fizetnie a tervek újrafelhasználásáért, vagy lehet olyan, hogy a megrendelő a terveket csak a megrendelő országában használhatja fel, de viszont ott akárhányszor, vagy olyan, hogy az ujrafeüiasználhptőság mindenképpen további díjazást von maga után, mégha csökkentettet is. Ilyen jellegű szerződéses korlátozásoknál egyébként egyáltalában nem az dönti el a kérdést, hogy az adott terv know-how, vagy engineering jellegü-e, hanem tisztán kereskedelmi szempontok érvényesülnek. Ez a körülmény arra utal, hogy a tervezői munka, az engineering is kezd olyan jellegű áruvá válni, mint a know-how, anélkül azonban, hogy azt iparjogvédelmi kategórába tartozónak lehetne minősíteni (a know-how Iparjogvédelmi kategóriájába tartozásáról bővebbet lásd a 3. és 4. pontokban).- 193 -