Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
XI. A know how
Tovább nehezíthetjük a feladatot pl. úgy, hogy a szintmérővel is ellátott edényhez olyan vezérlőberendezést terveztetünk, amelynek segítségével a beás kifolyó folyadékmennyiség szabályozható. Kérdés, hogy e vezérlőberendezés tervezése know-how-t képez-e? Nem valószínű, legalábbis ami annak méretezését illeti, legfeljebb az a valószínű, hogy más szakember fogja azt megtervezni, mint aki az edényt tervezte, mert az másfajta szakember rutin szakmai tudásához tartozik. Maga a vezérlőberendezés egyébként adott esetben szintén képezhet találmányt. Mi képezhet akkor az adott példák esetében knowhow-t? Know-how lehet pl. különféle fajsúlyú folyadékokhoz a vezérlőberendezésben pl. más-más értékű elektromos építési elem (pl. ellenállás) beiktatása, vagy know-how-t képezhet az a tudás, hogy miképpen kell a szintmérőt különböző folyadékok céljaira beállítani (pl. milyen magasra kell állítani) ahhoz, hogy optimális vezérlés legyen elérhető. (A rend kedvéért megemlítjük, hogy a fentebb közölt megoldások csupán a példa kedvéért születtek, lehetséges, hogy műszakilag nem mindig megfelelőek.) Lehet nemcsak a vezérlőberendezéssel, hanem magával az edénnyel kapcsolatban is know-how jellegű megoldásokat találni. így pl. különböző folyadékok nem viselkednek egyformán (gondoljunk pl. habzó folyadékokra), igy előnyös lehet egy-egy folyadék céljaira az edény alakját különlegesen kiképezni. E kiképzés mikéntje képezhet know-how-t, különösen, ha oly ismeretek birtokában vagyunk, hogy a legkülönbözőbb folyadékokhoz milyen alak kiképzése a legelőnyösebb. Hasonlóképpen komoly gyakorlati tapasztalat alapján alakul csak ki az a tudás, hogy az egyes folyadékokhoz, ill. a velük az edényben esetleg végzendő műveletekhez milyen alakú, kiképzésű keverőt alkalmazzunk stb. A fenti példákból is látható, hogy egyfelől nemcsak a gyártási eljárás képezhet know-how-t, hanem egyéb jellegű műszaki megoldások is, másfelől, hogy nem minden műszaki megoldás képez egyben know-how-t. Ha a knowhow-t annak jellege szerint csoportosítani kívánnánk, úgy több csoportot különböztethetünk meg, amelyeket alább tárgyalunk. Elöljáróban azonban annyit meg kell jegyeznünk, hogy e csoportok gyakran átfedik egymást. A műszaki megoldások jellege szerint tehát az alábbi csoportokba sorolhatjuk a know-how-t: a) Konstrukciós know-how Már a fentebb ismertetett edénypéldából kitűnt, hogy az azzal kapcsolatos egyes ismeretek know-how-t képezhetnek. Ezek közül az edény alakjának, vagy a keverők alakjának a különféle folyadék esetében, gyakorlati tapasztalaitok alapján történő különféle kialakításának ismerete konstrukciós-nak nevezhető know-how-t képezhet. Ezzel kapcsolatban példaként egy fotoüzem "konyhá"-nak nevezett fotóemulzió előállító üzemrészét lehet felhozni, aholis egyáltalában nem közömbös az edények fenekének laposabb, vagy domborubb volta, általában az edények alakja (hosszú, keskeny vagy alacsonyabb szélesebb edény), a keverő lapátjá- 173 -
