Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

XI. A know how

Minthogy a know-how átadása a fentebb felsorolt formákban általában csak kiegészítő jellegű, mert a know-how lényegének átadása dokumentációk formájában történik, gyakran nem tulajdonítanak az e csoportba tartozó know-how-nak nagyobb jelentőséget. Ez a nézet azonban helytelen, hiszen az egyszeri üzemlátogatás is nyújthat gyakran jelentős információt és ma már gyakoribbak az olyan esetek, amikor a know-how átadása kizárólag ily módon történik. Ismeretesek pl. olyan know-how átadási szerződések is, amelyek egyedüli tárgya az, hogy a know-how átadója az átvevőt kellő ellenérték fejében hosszabb-rövidebb üzemlátogatásra, vagy üzemének tanulmányozására beengedi, anélkül, hogy ezen túlmenően bármi mást tenne a know-how átadása érdekében.

Igen fontos az un. betanítás is. Ennek során a know-how átadója akár a saját üzemében, akár az átvevő üzemében betanítja utóbbi szakembereit valamely gyártási folyamatra, gépek kezelésére, megfelelő üzemvitelre, hibaelhárításra stb. Bár ez a forma sokkal inkább kiegészítő jellegű szokott lenni, mégis azért fontos, mert vannak olyan gyártási eljárások, ahol e betanítás nélkül kellő eredményt egyáltalában nem is lehet elérni és ilyen esetekben a betanító fél a betanítás fejében jelentős ellenértéket is kér. Más esetekben viszont az egyébként nehezen megszerezhető gyakorlat kialakítását és ezzel együtt a megfelelő és szakszerű üzemvitelt segíti elő.

Komoly lehetőségeket rejtenek magukban a konzultációk is. A nagy tapasztalattal rendelkező fél (pl. mammutvállalat) szakemberei a kisebb tapasztalatokkal rendelkező vállalat számára konzultációk segítségével rövid idő alatt számos olyan műszaki problémát megoldhatnak, amelyet enélkül az utóbbi csak nagy anyagi befektetéssel, többnyire hosszú idő, esetleg évek alatt tudna csak megoldani. Egy konzultáció anyagi kihatásai tehát olyan jelentősek is lehetnek, hogy magáért a konzultációs lehetőségért is érdemes lehet fizetni.

A maradandóan nem rögzített know-how tehát részben a másik csoport kisérőjeként, de gyakran önmagában "fordul elő" és jelentősége ezért éppen olyan nagy lehet, mint a maradandóan rögzítetté. Arra a körülményre azonban, hogy az nehezebben fogható meg, mint a maradandóan rögzített, az esetleges szerződéskötésnél külön gondolni kell.

d) A szakértők know-how-ja

Már a műszaki alkotások fajai ismertetésénél (II. Fej.) röviden kitértünk a szakértői tevékenység ismertetésére. Ha szakértői kollektívát (pl. irodát) bízunk meg egy műszaki feladat megoldásával, úgy valószínű, hogy ez a szakértői kollektíva az előbb tárgyalt maradandóan rögzített formában dolgozza azt ki számunkra, esetleg kiegészítőén kerül sor a másik csoportra, pl. konzultációkra. Más azonban a helyzet akkor, ha valamely műszaki ágazatban igen jártas szakembert alkalmazunk hosszabb-rövidebb időre, ill. meghatározott feladat megoldására. Az ilyen megbízás ugyanis lényegileg know-how megszerzésére irányul, pontosabban arra, hogy aszóbanforgó feladatot e szakértő saját személyi know-how-ja segítségével oldja meg számunkra. A know-how e különleges megjelenési formája egyre gyakoribb (pl. független tudományos- 171 -