Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

I. A szabadalmi jog fejlődése és szerepe

történő folytatására, s ugyanakkor mindenki mást eltiltottak a kiváltságlevélben meghatározott tevékenységtől.

"Már a XV. század második felétől kezdve, méginkább a XVI. század első felében kezdenek szórványosan feltűnni az első privilégiumok, amelyek uj ipari eljárások, találmányok kizárólagos felhasználását biztosítják a vállalkozó (sok esetben egyúttal feltaláló) részére. Az újonnan kifejlődő intézménynek erős ellenállással kellett megküzdenie. Az ellenállás egyrészt a kisebb feudális földesurak részéről volt tapasztalható, akik érthető módon hűbéri jogaik sérelmét látták ezekben a jórészt polgárok számára adományozott jogokban, másrészt az igen erős céhszervezet részéről, amely évszázadokon át kialakult kicsinyes, aprólékos szabályokban rögzítette az ipari termelés formáit és kivivottelőjogainak sérelmét látta a privilégiumban. Abban a mértékben azonban, ahogy a kapitalista viszonyok kifejlődtek, és a feudális monarchia egyre inkább kezdett az abszolút monarchia állomásához közeledni, a privilégiumok egyre szélesedtek, egyre intézményesebbé váltak. A XVI. század második felétől kezdve már egész Európában - Magyarországon is - megtaláljuk az uralkodói privilégiumok szélesen fejlett rendszerét. (Más országokra nézve is vázlatosan lásd: Világhy - Eörsi: Magyar polgári jog. 1962. II. köt. 225-226. old.)

Magyarország területére az első gyári privilégiumot L Lipót 1703-ban adományozta De Monte Gratiae Daniel Erazmus római lovag számára, szövetfestő gyárüzemre, valamint posztó készitésére.

A XVIII. század végén jelenik meg hazánkban a találmányokkal kapcsolatos első jogi norma, a II. Ferenc császár által 1749-ben kiadott szabályzat.

E szabályzat azonban tulajdonképpen csak előhírnöke a szabadalmi jog normativ rendezésének: a szabadalmi jog elvei és határozott szabályai csak az 1810 és 1820 évi osztrák császári nyilt parancsban nyertek formát. Ennek az osztrák rendelkezésnek hatályát a magyar helytartótanács kiterjesztette s igv közvetett módon e jogszabály tekinthető a Magyarországon hatályban volt első szabadalmi törvénynek. A magyar országgyűlés felszólalt ugyan az osztrák jognak ilyen alkotmánysértő módon magyar joggá való átalakítása ellen, végül azonban a kereskedelmi társaságokról szőlő 1840 évi XVIII. tv. 66. §-a a fennálló jogállapotot szentesitette.

Ilyen előzmények után indult meg Magyarországon a szabadalmaztatás.

A csak Magyarországra érvényes első szabadalom lev él kelte 1841 augusztus hó 20. E szabadalom tulajdonosa Erdős Mózes János s a szabadalom elnevezése "Épületek biztossá tétele tűz ellen". Ebben az időben azonban a szabadalmi bejelentéseket és leírásokat latin nyelven kellett benyújtani.

Az 1848-1849 évi magyar szabadságharc leverése után Magyarországon továbbra is az osztrák jogszabályok voltak érvényben, nevezetesen az 1852. évi osztrák szabadalmi törvény, amely azután az 1861 évi Országbírói Értekezletig hatályban maradt. Ettől kezdve azonban a Császári udvari Kancellária már magyar nyelvű szabadalmi leírást is elfogadott.

Az Országbírói Értekezleten létrehozott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok kimondották, hogy "... az esz szüleményei is oly tulajdont képeznek, mely a törvény ótalma alatt áll. "- 15 -