Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

X. A szabadalmas jogállása

X. A SZABADALMAS JOGÁLLÁSA

Az eddigiekben a szabadalmi oltalom megszerzésével, a szabadalom oltalmával kapcsolatos kérdéseket tárgyaltuk, de nem adtunk módszeres áttekintést a szabadalomból folyó jog gyakorlásáról, nevezetesen arról, hogy a gazdasági élet gyakorlatában milyen lehetőségek nyilnak a szabadalmas számára, s ugyanakkor milyen kötelezettségek terhelik. Ezért az alábbiakban tárgyaljuk- a szabadalmas jogait és kötelességeit általában- a szabadalmas jogait szolgálati találmány esetén- a szabadalmas kötelezettségeit a szolgálati találmány feltalálójának díjazása vonatkozásában- a szabadalmi joggal való rendelkezést.

1. A szabadalmas jogai és kötelezettségei általában

A szabadalmas jogait és kötelezettségeit két irányból kell megvilágítani: előbb a s zabadalmas, majd pedig a kívülálló személyek szempontjából.

E kérdéseket először a szabadalmas oldaláról szemléljük, E vonatkozásban - a szocialista társadalmi és gazdasági rend adottságaiból kiindulva - szabadalmas alatt elsősorban az állami vállalatot és a szövetkezetét értjük és ezekre gondolunk. A szocialista népgazdaság szempontjából ugyanis a társadalmi vagyont képező találmányok szerepe a legjelentősebb.

A szabadalmas jogainak és kötelezettségeinek tárgyalása alkalmával e kérdéseket a másik oldalról (a kívülállók oldaláról) Í3 meg kell azonban világitanunk. A magyar áruk külföldi exportja szempontjából figyelembe jövő kapitalista országokban ugyanis a szabadalmak döntő többsége a külföldi versenytársak; tőkés vállalatok tulajdonában áll. Nevezett vállalatok szabadalmasi jogait pedig a magyar iparnak, a magyar külkereskedelemnek figyelembe kell vennie.- 149 -