Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

X. A szabadalmas jogállása

Jogok

A szabadalmas részére biztosított kizárólagossági jog kiterjed a találmány hasznosítására, valamint arra, hogy a hasznosításra másnak engedélyt (licenciát) adjon. Erről az Szt. 11. §(l)bek. rendelkezik. (Lásd I. Fej. 3. pont.)

A törvény indokolása szerint a "szabadalom hatályának meghatározásánál a találmány hasznosításának közvetlen módja mellett utal a találmány hasznosításának másik, társadalmilag szintén tipikus módjára is, figyelembevéve azt, hogy nem minden szabadalmi jogosultnak állnak rendelkezésére a találmány megvalósításának, illetve egyéb hasznosításának anyagi-technikai és jogi feltételei. E megfontolások alapján a szabadalmi jog'tartalma a törvény szerint a találmány hasznosításán kívül felöleli a hasznosítás engedélyezését is. E megfogalmazás ugyanakkor azt is kifejezésre juttatja, hogy az engedély alapján hasznosító vállalat, szövetkezet stb. - az engedély által adott keretek között - harmadik személyek irányában éppen úgy védelemben részesül, mint a szabadalmas.

A törvény által megállapított kizárólagos hasznosítási jognak itt tárgyalt jogosultsági oldala mellett a jog szankciós oldaláról meg kell emlékeznünk.

E vonatkozásban az Szt. 26. §-ának a szabadalombitorlásról szóló és már ismertetett (IX. Fej. 2. pont) rendelkezései irányadóak. Eszerint a kizárólagos hasznosítási jog szankciós oldala biztosítja a szabadalmas számára, hogy harmadik személyektől megkövetelhesse, hogy e jogát tiszteletben tartsák, s ezt az igényét bírói utón is érvényesítheti mindazokkal szemben, akik kizárólagos hasznositási jogát megsértik.

Emlékeztetni kell ehelyütt arra, hogy valamennyi ország joga egységes abban, hogy a megadott szabadalomból fakadó jogokat csak annak az országnak a területén lehet érvényesíteni, amely a szabadalmat megadta (territoriális hatály).

Az állami vállalatoknak, ill. szövetkezeteknek ezért olyan esetben, ha az áruexport biztosítása vagy a külföldi versenytársak műszaki fejlődésének megakadályozásához fűződő érdekek ezt kívánatossá teszik, a saját találmányok ' külföldi szabadalmi oltalmát biztosítaniuk célszerű. A szabadalmi oltalmat azokban az országokban célszerű biztosítani, amelyekben azt a vállalat gazdasági (export) érdekei indokolják. A magyar találmányok segítségével előállított exportcikkek világpiaci monopolhelyzete ugyanis a külföldi szabadalmi oltalom segítségével biztosítható.

A szabadalmas számára a szabadalom kizárólagos használati jogot biztosit ugyan, e kizárólagos jog azonban nem korlátlan. A szabadalmi jog tartalmának határai a jogszabályokból következnek.

Általánosságban a szabadalomból folyó jogra is irányadó aPtk. 2. § (2) bek. -e, amely mindennemű polgári alanyi jog tartalmát az egyes jog rendeltetése által megkívánt körben határozza meg (a szabadalmi jogot is csak társadalmi rendeltetésének megfelelően lehet gyakorolni). A szabadalomból fo-. lyő jogra is vonatkozik továbbá a Ptk. 4. §-ának a polgári jogok gyakorlására vonatkozó általános szabálya (a szabadalomból folyó jogok gyakorlása során a- 150 -