Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

I. A szabadalmi jog fejlődése és szerepe

I. A SZABADALMI JOG FEJLŐDÉSE ÉS SZEREPE

1. Műszaki alkotó tevékenység-történeti áttekintés

Aligha lehet az emberiség történetében olyan messzire visszatekinteni, hogv ne találkozzunk az emberi kultúrtörténet olyan elemeivel, amelyek bizonyos műszaki alkotó tevékenységgel ne párosulnának. A tiizkészités fortélyai, a festőanyagok előállítása, a történelem előtti idők barlangi falfestményei megannyi know-how (magyarul: tudni-hogyan). E kultúrtörténeti emlékek olyan időkből maradtak reánk, amikor a Föld lakói még beszélni is csak kezdetlegesen tudtak talán, s mind a nyelv, mind az azon kifejezett know-how fogalom (lásd részletesen XI, Fej.) is csak sok ezer évvel később kristályosodott ki.

A műszaki tapasztalatok felhasználása azonban már ebben az időben is széles körben elterjedt. Nevezzük ezeket a műszaki tapasztalatokat mai nyelvhasználatunknak megfelelően akár know-hownak, akár újításnak, vitathatatlanul megállapítható, hogy azok időben szükségszerűen megelőzték a mai értelemben vett találmányokat.

Az első olyan találmányokkal, amelyekre vonatkozólag történelmi emlékeink maradtak fenn, már egy szervezettebb, kulturáltabb társadalomban, a rabszolgatárs adatomban találkozunk.

A rabszolgatársadalomban azonban a termelési viszonyok alacsony fejlettségi fokára tekintettel, inkább csak a kulturális rendeltetésű találmányok valósulnak meg. így először a kereket találják fel (i. e. 1000), majd a víziórát (i. e. 600), nem sokkal később a napórát (i. e. 560), azután a vízimalmot, szivattyút (i. e. 100) és ezeket valósítják meg. A Római Birodalomban a színházakban és amfiteátrumokban számos olyan mechanizmust alkalmaznak, amelynek megalkotása abban a korban már komoly feltalálói tevékenységet igényel. A rabszolgatársadalomban azonban sem a rabszolgatartóknak, sem a rabszolgáknak nem érdeke, hogy olyan találmányokat hozzanak létre, amelyek a termelés előmozdítását szolgálják. Ezért a feltalálói tevékenység is ötletszerű és szórványos csupán.

Hasonló a helyzet a természet jelenségeinek felismerésével kapcsolatosan. (Ezt a fajta tevékenységet ma felfedezésnek nevezzük.) A filozófiai tankönyvekben gyakran említik Heront, aki már az ókori Görögországban felfedezte a gőz felhasználásának módját. Minthogy azonban abban az időben a termelés alacsony fejlettségi foka következtében nem volt társadalmi igény az ilyen hajtóerő iránt, felismerését szökőkutak működésben tartására használták fel és később ez a felismerés feledésbe is ment.

A nagyobb mérvű társadalmi érdekeltség következtében kedvezőbbek a feltételei a műszaki alkotó tevékenység kibontakozásának a hűbéri társadalom- 11 -