Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
VII. Szabadalmazási eljárás
változtatására Irányulhat, amely az eredeti leírás és a rajzok által meghatározott tárgykörben marad. Ez a rendelkezés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a közzététel elrendeléséig a bejelentésben lévő anyagot uj anyag bevitelével bővíthetjük és ennek megfelelően uj, de a tárgykörön belül lévő igénypont is fogalmazható, természetesen a szabadalmi bejelentés égységességének fenntartása mellett. Ilyen esetben un. módosítási elsőbbséget lehet igényelni az uj anyaggal kapcsolatban és akkor a szabadalmi bejelentésnek például két elsőbbsége lesz, a bejelentési és az ezt követő későbbi módosítási elsőbbség. Az egyes igénypontoknál meg kell jelölni, hogy melyik igényponthoz melyik elsőbbségi nap tartozik. A közzétételt elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően is végezhető módosítás, ez azonban az oltalmi kört nem bővítheti. Amennyiben a bejelentő a bejelentési eljárás folyamán úgy találja, hogy szabadalmi bejelentésében több találmány szabadalmi oltalmát kérte, a bejelentést megoszthatja. Ilyenkor a megosztott bejelentésekkel kapcsolatban az eredeti elsőbbségi nap érvényesíthető. A megosztásra az OTH is felhívhatja a bejelentőt. Ha a szabadalom megoldására irányuló eljárás során a szabadalmi bejelentés megfelelt a vizsgált előfeltételeknek, az OTH elrendeli a bejelentés közzétételét. A törvény (Szt. 50. §) előírja, hogy a közzétételt elrendelő határozat jogerőre emelkedése után a bejelentés lényegét az OTH hivatalos lapjának, a Szabadalmi Közlönynek legközelebbi számában közzé kell tenni. A közzétételkor kihirdetik a bejelentő nevét, állását, lakhelyét, valamint a találmány címét is. A közzététel időpontjától a bejelentési kérvényt és mellékleteit bárki megtekintheti és róluk dij ellenében másolatot kaphat. A közzététel foganatosításának kezdő napja az a nap, amelyen az OTH hivatalos lapjának az a száma megjelent, amely a szabadalmi bejelentés közzétételi hirdetményét tartalmazza. Indokolt esetben a közzétételt a bejelentő kérelmére, vagy hivatalból el lehet halasztani. A közzététel halasztását a közzétételt elrendelő határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül kell kérni. A továbbiakban egyegy kérelem esetén háromtól hat hónapig terjedő idejű halasztást szokott az OTH engedélyezni és a további kérelmeket mindenkor az előző kérelemben engedélyezett határnap előtt kell benyújtani. Egy évnél hosszabb halasztást csak rendkívül indokolt esetben engedélyez az OTH. A közzététel elhalasztása legtöbbször a külföldi szabadalmi bejelentések megtétele érdekében szükséges. Több országban már a Szabadalmi Közlönyben történt kihirdetés is ujdonságrontő és ha az uniós elsőbbségi év lejárt, a közzététel ténye már a külföldi bejelentésre ujdonságrontő lehet. Ha ennek ellenére a közzétételt követően ilyen országban bejelentést tennénk és a szabadalmat megkapnánk, számolnunk kellene azzal, hogy ezen az alapon, vagyis hogy a bejelentés időpontjában a találmány tárgya közismert volt, megsemmisítési eljárást indíthatnak a megadott szabadalom ellen. Az ilyen esetleges szabadalom tehát értéktelen és a találmány tárgyának valóságos védelmét nem biztosítja. A Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Hollandia és más országok a bárhol elrendelt közzétételt ujdonságrontőnak tekintik, még akkor is, ha a szöveg nem kinyomtatott alakban, hanem például gépírásos formában vált bárki számára hozzáférhetővé. _
