Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VII. Szabadalmazási eljárás

Vannak olyan országok is, amelyek a közzétételt nem tekintik ujdonság­­rontőnak, mivel az korlátozott időre, csak meghatározott helyen és általában a szabadalmi bejelentés sokszorositása nélkül történik. E kérdés egyértelmű rendezése érdekében egyes országok, például a Német Szövetségi Köztársaság, Hollandia, Nagy-Britannia, a közzétételi iratot, azaz a közzétételre kerülő szabadalmi leirást, igénypontokat és rajzot, ugyanúgy kinyomtatja, mint a rendes szabadalmi leirást. Ezért az ilyen közzétételi iratok (Auslegeschrift), minthogy bárki által megszerezhető nyomtatványok, ujdonságr ont óknak számí­tanak. A szabadalmi bejelentések közzétételének figyelemmel kisérése és az iratok megtekintése rendkívül fontos a vállalatok számára, mert ezek alapján tájékozódhatnak afelől, hogy nem került-e közzétételre olyan találmány, amely érdekkörükbe vág és megalapozatlan szabadalmaztatása esetén a vállalat egyes termékeinek gyártását akadályozhatja. A szabadalom megadását követően ilyen akadály elhárítása csak lényegesen költségesebb, hosszadalmasabb, és bonyo­lultabb szabadalom megsemmisitési eljárás utján lehetséges. (Lásd VIII. Fej. 2. pont.) Ezért kívánatos, hogy az állami vállalatok a Szabadalmi Közlönyben meg­jelenő közzétételi hirdetményeket figyelemmel kisérjék. Ez a munka a vállala­tok szabadalmi ügyvivőinek, iparjogvédelmi ügyintézőinek feladatkörébe tarto­zik. Ha az állami vállalat olyan közzétételről szerez tudomást, amely a válla­latot érintheti, a vállalat ügyintézőinek meg kell vizsgálniuk a közzétett irato­kat és adott esetben ezekről másolatot kell beszerezniük, majd a szükséges lépéseket (felszólalás) meg kell tenni. Az OTH elutasító határozata ellen annak kézbesítésétől számított 30 nap alatt a határozat megváltoztatására irányuló kérelmet lehet benyújtani a Buda­pesti Fővárosi Bírósághoz. Ezen kérelemben fel kell tüntetni a szabadalmi be­jelentés adatait, vagyis alapszámát, elmét, bejelentőjét stb. és 50 Ft illetéket kell leróni. (Részletesebben lásd EX. Fej. 1. pont.) 7. Felszólalás Az Szt. 51. §-a szerint: "halasztott vizsgálat esetén az utólagos vizsgá­lat meghirdetésétől, teljes vizsgálat esetén pedig a közzétételtől számított három hónap alatt az OTH-nál a 45. § a)-g) pontja szerint vizsgált feltételek hiánya miatt a szabadalom megadása ellen bárki felszólalhat". A felszólalási jogalap tehát röviden összefoglalva: a bejelentés tárgya műszaki jellegének és gyakorlatban való alkalmazhatóságának hiánya; nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból; a leírás és igénypontok megfelelőek-e; a találmány egységes-e; megilleti-e igényelt elsőbbsége; a találmány tárgya uj-e és haladást jelent-e; és végül nincs-e ugyanarra a találmányra korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom.- 113 -

Next

/
Thumbnails
Contents