Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

I. Találmányok, szabadalmak a kapitalizmusban és a szocializmusban

béri társadalomban. A hűbéri társadalom idején találják fel a szemüveget (XIII. század), a puskaport és az iránytűt (XIV. század), a könyvnyomtatást (XV. század eleje), a mikroszkópot és a messzelátót (XVI. század) stb. Mara: Engelshez intézett 1863. január 28-án kelt levelében ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a puskapor, az iránytű és a könyvnyomtatás feltalálása döntő módon segítette elő a burzsoá társadalom kifejlődését.

Ha a hűbéri társadalom jobbágy feltalálójának helyzetét a rabszolgatársadalom rabszolga feltalálójának helyzetével hasonlítjuk össze, a kettő között az emberi szabadságjogok tekintetében találunk ugyan különbséget, de a feltalálói tevékenységben való érdekeltség szempontjából alig.

Kevéssé érdekelt a találmányok létrehozásában a feudális társadalom hűbérura is. Útját állja a találmányok elterjedésének a céhrendszer is. Ezért, ha a hűbéri társadalomban születnek is találmányok, a feltalálói tevékenység mégiscsak szórványos, a találmányok felhasználására is csak az uralkodó társadalmi osztály, a kevesek és a kiváltságosak érdekében kerül sor.

Gyökeresen megváltozik a feltalálói tevékenység társadalmi szerepe és jelentősége a burzsoá társadalomban. A XVII. és XVIII. században lezajlott polgári forradalmak megnyitják az utat a gazdasági felemelkedés előtt: a gyáripar kibontakozása, valamint a nemzetközi kereskedelem kifejlődése egy csapásra ráirányítják a polgári társadalom figyelmét a feltalálói munka jelentőségére, különösen pedig a találmányokban rejlő gazdasági (profit) lehetőségekre.

A találmány, mint olyan szellemi alkotás, amely az előállító gyáros, a forgalomba hozó kereskedő számára fokozott profit lehetőséget biztosít, a polgári társadalomban már fontos helyet foglal el. Az ipari forradalmat köveid