Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok

badalmak, amelyek katalizátorra vonatkoznak, noha az is vegyi termék. Más esetben az igénypontot következőképpen fogalmazzák: X anyag felhasználása (vagy alkalmazása) Y célra (vagy Y szerként). Mindezek azonban kompromisszumos megoldások, amelyek a vállalatok és feltalálók érdekeit általában nem elégítik ki, vagy sok szabadalom bejelentését teszik szükségessé egy-egy komoly találmány széles körű oltalmazására.

Egyes országokban egyelőre ellenállás tapasztalható a hasonló jellegű áthidalási kísérletekkel szemben és továbbra is szigorúan kizárnak minden anyagszabadalmat. Ilyen joggyakorlatot folytat a holland Szabadalmi Hivatal. Véleményünk szerint azonban a fejlődés a vegyi termék szabadalmaztathatóságának mind szélesebb körű elismerése felé halad.

4. TALÁLMÁNY JOGTALAN ELTULAJDONÍTÁSA — IGÉNYRONTÁS

Az előzőkben a szabadalmaztathatóságot kizáró okokat ismertettük. Ezekhez járul még egy további szabadalmaztathatóságot kizáró ok, melyet a találmány jogtalan eltulajdonításának nevezhetünk.

A magyar szabadalmi törvény és ehhez hasonlóan a legtöbb külföldi szabadalmi törvény is kimondja, hogy

„a szabadalom a feltalálót, vagy jogutódját illeti meg”. (Sztv. 5. íj.)

Jogutód lehet a feltaláló munkáltatója (vállalat, szövetkezet), vagy pedig az, aki a találmányt a feltalálótól megvásárolja vagy attól örökli.

Előfordul azonban, hogy a szabadalmi bejelentést nem a feltaláló, nem is annak jogutódja, hanem jogosulatlan harmadik személy nyújtja be. Ha ez a körülmény ké77