Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok

2. A SZABADALMAZTATHATÖSÁG FELTÉTELEI A szabadalmaztathatóság három legfontosabb felté­tele — az újdonság, — a találmányi színvonal, — az ipari értékesíthetőség. A) Üjdonság A magyar szabadalmi jog szerint csak „új találmány” szabadalmaztatható. Nem tekinthető újnak a találmány és így nem szabadalmaztatható, ha az a bejelentés ide­jében (értelemszerűen: illetve annak elsőbbsége idejé­ben) „1. közzétett nyomtatványok, vagy egyéb sokszorosí­tások útján már annyira ismeretessé vált, hogy szakér­tők által használható volt; 2. nyilvános gyakorlatbavétel vagy kiállítás útján oly ismeretessé vált, hogy szakértők által használhatása lehetségessé vált; 3. már szabadalom tárgyát képezte.” (Sztv. 3. §.) Az Sztv. 3. §-a tehát azt határozza meg, hogy mi nem tekintendő újnak. E meghatározás azonban a fenti fo­galmazásban — véleményünk szerint — ma már nem állja meg egészen a helyét. A III. Fej .-ben az újdonságról, a műszaki megoldás társadalmi ismertségéről általánosságban volt szó. Az alábbiakban azt ismertetjük, hogy hazánkban és egyes külföldi országokban általában melyek a szaba­dalmaztathatóság feltételei az újdonság szempontjáoól. 58

Next

/
Thumbnails
Contents