Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

III. Az újdonság

vetően komoly újdonságvizsgálatot (ún. elővizsgálatot) végző egy-két országban, például Ausztriában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Hollandiában benyújtjuk a szabadalmi bejelentést. Ezekből az országokból igen gyakran még az elsőbbségi év (lásd: VI. Fej. 3. pont) lejárta előtt beérkezik a hivatalból végzett újdonságvizs­gálat eredménye (első hivatali végzés), amely az újdon­ság kérdésében a legtöbb esetben alapos tájékoztatást nyújt. Végül egy további, új típusú — ma még viszony­lag ritkán alkalmazott módja az újdonság vizsgálatnak >— a szocialista országok találmányi hivatalainak az újdon­ságvizsgálat terén történő együttműködés keretében az ottani találmányi hivatalnál végeztetett újdonság vizsgá­lat. Megjegyzendő, hogy alapos újdonságvizsgálat nélkül egy-egy találmányra vonatkozó nagyszériájú külföldi szabadalmi bejelentés tétele nem ajánlatos. Befejezésül meg kell említeni, hogy újdonságvizsgálat végzésére nemcsak akkor kerülhet sor, ha azt kell meg­állapítani, hogy egy műszaki megoldás hogyan viszony­­lik a technika mai állásához, illetve új-e a javaslat. Űj­­donságvizsgálatra sor kerülhet a már bejelentett és közzétételre került szabadalmi bejelentés vagy megadott szabadalom értékelése céljából is. (Például licencia-szer­ződés megkötése előtt.) A különböző célú újdonságvizs­gálatok elvégzésének technikája is eltérő azonban. Ne­vezetesen a még be nem jelentett műszaki megoldás szempontjából minden fellelhető nyomtatvány újdonság­rontó lehet. Közzétett szabadalmi bejelentésekre vagy megadott szabadalmakra nézve ezzel szemben csak a szabadalmi bejelentés, illetve annak elsőbbsége előtt megjelent nyomtatványok lehetnek újdonságrontók. 50

Next

/
Thumbnails
Contents