Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
III. Az újdonság
3. SZABADALOMKUTATÁS Szabadalomkutatás az a tevékenység, amely annak megállapítására irányul, hogy egy gyártmány vagy eljárás ütközik-e valamely érvényes szabadalomba vagy sem. A német jogi nyelv külön fogalmat a „Patentreinheit” fogalmát állította fel olyan gyártmányok, eljárások megjelölésére, amelyeknek szabadalmi helyzete tisztázott, amelyek tehát nem ütköznek érvényes szabadalmakba. A szabadalomkutatás kérdése tulajdonképpen nem is tartozik a jelen fejezetbe, célszerűségi szempontból azonban itt tárgyaljuk. Miért fontos a szabadalomkutatás? Mint látni fogjuk (IX. Fej. 1,3 pont) a szabadalom tulajdonosának engedélye nélkül tilos a szabadalom által védett terméket forgalomba hozni, eljárást alkalmazni abban az országban, ahol e szabadalom fennáll. Egyes gyártmányok bel- vagy külföldi forgalomba hozatala, illetve eljárások bevezetése előtt tehát meg kell vizsgálni, hogy azok nincsenek-e mások javára szabadalmaztatva. Ha Magyarországon egy termék vagy eljárás nincs szabadalmilag védve, úgy annak Magyarországon történő gyártása és forgalomba hozatala jogilag megengedett cselekmény még akkor is, ha az történetesen külföldön szabadalmaztatva van. Azokba az országokba -- ahol a szabadalom fennáll — e terméket szállítani, vagy (üt az eljárást gyakorolni, tilos. A szabadalomkutatás feladata és célja tehát annak megállapítása, hogy van-e termékünkkel, vagy eljárásunkkal azonos szabadalom és ha van, hol van érvényben. A szabadalomkutatás hasonló az újdonságvizsgálathoz. A szabadalomkutatás során azonban kizárólag a 4* -51
