Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

III. Az újdonság

A nyilvánosságra hozatal tárgyalása alkalmával azon­ban nemcsak azt kell vizsgálnunk, hogy maga a kérdé­ses nyomtatvány, kiállítás stb. nyilvánosságra hozatal­nak tekintendő-e, hanem azt is, hogy a nyilvánosságra hozatal révén a szóban forgó találmány valóban megis­merhetővé vált-e, vagy más szóval a nyilvánosságra ho­zatal tartalmát. Kiállításon kiállított, külső megjelenésében zárt. dobozt képező szignálgenerátomál például — ha annál valamilyen újfajta belső kapcsolási elrendezés képezi a találmányt — hiába mutatták be a dobozt nyilvánosan, tehát hiába néz­hette azt meg bárki, a műszaki megoldás lényegét abból nem ismerhette meg. E kiállítás tehát önmagában nem bizonyítja a kapcsolási elrendezés ismert voltát. Ezzel szemben ele­gendő egy rövid folyóirathír, miszerint „Kidolgozták a Q-frekvenciás titriméter”-t ahhoz, hogy abból ismertté váljék a Q-frekvencia titrálásra való felhasználhatósága. Minthogy a nyilvánosságra hozatal egyes konkrét ese­teiről még a szakemberek sem mondhatják meg teljes bizonyossággal, hogy azok a különböző országokban új­­donságrontóak lesznek-e vagy sem, helyesebb, ha bár­miféle nyilvánosságra hozatalt mellőzünk a találmány szabadalmaztatásra történő bejelentését megelőzően. A magyar előírások szerint egyébként szabadalmi bejelen­tés közzétételét megelőzően amúgy is csak az OTH en­gedélyével hozható a találmány nyilvánosságra. 2. ÚJDONSÁG VIZSGÁL AT Üjdonságvizsgálat az a tevékenység, amelynek fel­adata annak megállapítása, hogy egy műszaki megoldás rendelkezik-e olyan új jellemzőkkel, amelyek alapján az az újdonság szempontjából szabadalmaztatható talál­mánynak tekinthető. Az újdonságvizsgálatnak meg kell 45

Next

/
Thumbnails
Contents