Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

III. Az újdonság

tehát állapítania, hogy a vizsgált műszaki megoldás nyilvánosságra került-e már.

Mint fentebb láttuk, egy műszaki megoldás háromféle módon is nyilvánosságra kerülhet. Minthogy azonban a műszaki megoldások döntő többsége írásos úton (nyomtatvány, sokszorosítás) kerül nyilvánosságra, ezért az újdonság vizsgálat a gyakorlatban is szakkönyvek, szakfolyóiratok és főleg szabadalmi leírások átnézése révén végezhető el, és az egyéb lehetőségek a gyakorlatban felmerülő nehézségek miatt többnyire figyelmen kívül maradnak.

Olyan iparágakban, ahol szűk szakmai területre korlátozódó szakirodalmi, illetve szabadalmi gyűjtemény, feldolgozás áll rendelkezésre, az e szakmába vágó műszaki megoldás újdonsága e gyűjtemény átnézése révén vizsgálható, önálló szakmai szabadalmi tárral rendelkeznek egyes nagyvállalatok (Egyesült Izzó, Kőbányai Gyógyszerárugyár stb.) vagy kutató-, fejlesztő intézetek (Szerszámgépfejlesztő Intézet). Az ilyen jellegű szakmai gyűjtemények azonban általában ritkák. Ezért az ilyen gyűjteménnyel nem rendelkező vállalatoknak, állami szerveknek az újdonságvizsgálatot Magyarországon az Országos Műszaki Könyvtárban célszerű elvégezni.

E könyvtár nagyszámú szakkönyv és folyóirat mellett több mint 5 000 000 szabadalmi leírással rendelkezik.

Felmerül a kérdés, hogyan lehet ilyen hatalmas anyagban eligazodni?

A könyveket, így a műszaki könyveket is, decimális rend szerint, témánként csoportosítják. A szabadalmi leírások csoportosítása pedig az ún. szabadalmi osztályozás alapján történik. Ez a szabadalmi osztályozás ez idő szerint még országonként eltérő, de egy nemzetközileg egységes szabadalmi osztályozás alapjait már lefektették. (Lásd: Függelék 2. pont.)

46