Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

I. Találmányok, szabadalmak a kapitalizmusban és a szocializmusban

séget, másrészt a felhasználás körét — a társadalom ér­dekében — kiterjesztik. így például az értékes találmá­nyok szabadalmaztatásának elmulasztása, vagy szabadal­maknak illetékfizetés elmulasztása miatt való megszünte­tése, a mulasztást elkövető dolgozók fegyelmi felelősségre vonását eredményezheti. Az állami vállalatok szabadal­mainak más állami vállalatok, vagy más szocialista orszá­gok állami vállalatai által történő hasznosításának intéz­ményes elősegítése, valamint a szabadalmakkal való álla­mi rendelkezés lehetősége (az állapi, amelyet a főfelügye­letet gyakorló minisztérium személyesít meg, elrendelheti, hogy az egyik állami vállalat tulajdonát képező szaba­dalmat más, vagy több állami vállalatnál is megvalósít­sák), ugyancsak jellemzik a szocialista szabadalmi jogban jelentkező és a szabadalomtulajdonos jellegében bekövet­kezett változásból adódó különbségeket. A szabadalom biztosította jog belső tartalmi változásá­nak tárgyalása után emlékezzünk meg röviden arról, hogy milyen szerep jut a ktasszikus szabadalmi jog szá­mára a szocialista országokban. Ezekben az országokban — hasonlóképpen a kapitalista országokhoz — a szaba­dalmi jog által felállított normák alapján dől el az a kérdés, hogy egy találmány szabadalmi oltalomban ré­szesül-e vagy sem. Magyarországon — a szabadalmi jogon kívüleső, de azt kiegészítő feltalálói jog rendelkezései értelmében — a feltalálók akkor részesülhetnek feltalálói díjazásban, ha találmányukra szabadalmat engedélyeztek és a talál­mányt megvalósították. Kézenfekvő ezért, hogy a fel­találói díjazásnak a szabadalom engedélyezésével való összefüggése folytán a magyar feltalálóknak komoly ér­dekük fűződik ahhoz, hogy találmányukra szabadalmat engedélyezzenek. Szabadalom engedélyezésének hiányá­ban ugyanis a feltalálók még találmányuk megvalósítása 26

Next

/
Thumbnails
Contents