Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
I. Találmányok, szabadalmak a kapitalizmusban és a szocializmusban
séget, másrészt a felhasználás körét — a társadalom érdekében — kiterjesztik. így például az értékes találmányok szabadalmaztatásának elmulasztása, vagy szabadalmaknak illetékfizetés elmulasztása miatt való megszüntetése, a mulasztást elkövető dolgozók fegyelmi felelősségre vonását eredményezheti. Az állami vállalatok szabadalmainak más állami vállalatok, vagy más szocialista országok állami vállalatai által történő hasznosításának intézményes elősegítése, valamint a szabadalmakkal való állami rendelkezés lehetősége (az állapi, amelyet a főfelügyeletet gyakorló minisztérium személyesít meg, elrendelheti, hogy az egyik állami vállalat tulajdonát képező szabadalmat más, vagy több állami vállalatnál is megvalósítsák), ugyancsak jellemzik a szocialista szabadalmi jogban jelentkező és a szabadalomtulajdonos jellegében bekövetkezett változásból adódó különbségeket. A szabadalom biztosította jog belső tartalmi változásának tárgyalása után emlékezzünk meg röviden arról, hogy milyen szerep jut a ktasszikus szabadalmi jog számára a szocialista országokban. Ezekben az országokban — hasonlóképpen a kapitalista országokhoz — a szabadalmi jog által felállított normák alapján dől el az a kérdés, hogy egy találmány szabadalmi oltalomban részesül-e vagy sem. Magyarországon — a szabadalmi jogon kívüleső, de azt kiegészítő feltalálói jog rendelkezései értelmében — a feltalálók akkor részesülhetnek feltalálói díjazásban, ha találmányukra szabadalmat engedélyeztek és a találmányt megvalósították. Kézenfekvő ezért, hogy a feltalálói díjazásnak a szabadalom engedélyezésével való összefüggése folytán a magyar feltalálóknak komoly érdekük fűződik ahhoz, hogy találmányukra szabadalmat engedélyezzenek. Szabadalom engedélyezésének hiányában ugyanis a feltalálók még találmányuk megvalósítása 26
