Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

I. Találmányok, szabadalmak a kapitalizmusban és a szocializmusban

vedjenek. A rendelet 7. §-a szerint ugyanis külföldiek magyar szabadalmai, valamint a magyar találmányokkal kapcsolatos külföldi viszonylatok érintetlenül maradtak. Hatályban maradtak továbbá a nemzetközi szerződések rendelkezései is.

A két világháború közötti időben alkotott törvények közül az 1920. évi XXXV. tv. és az 1927. évi XX. tv. szervezeti téren (iparjogvédelmi hatóságok) hoztak változásokat, az 1932. évi XVII. tv. pedig a szabadalmi kényszerengedély intézményét tette általánossá és egyben felemelte a szabadalmi oltalom időbeli hatályát 20 évre.

A felszabadulást követő időben a szabadalmi jog — figyelemmel a népgazdaságnak a szabadalmi jog intézménye fenntartásához fűződő külkereskedelmi érdíkeire — alig változik. (Ugyanez a helyzet a többi szocialista országban is.) Az államosítási törvények intézkednek ugyan az államosított vállalatok tulajdonában, használatában álló szabadalmak államosítása iránt, e rendelkezések azonban a szabadalmi jog rendszerét nem érintik. Az 1949. évi 8. sz. tvr. is csak az újdonságvizsgálat megszigorításának jogi alapjait teremti meg, valamint meghatározza a megszüntetett Szabadalmi Bíróság helyett létesített iparjogvédelmi hatóságok ügykörét. Az 1932. évi 17. sz. tvr. (lásd: Függelék 1. pont) pedig a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unióról szóló egyezmény 1934. évi londoni szövegéhez való csatlakozásról rendelkezik.

A szocialista átalakulást megelőző időből visszamaradt szabadalmi jog mellett kifejlődik azonban az iparilag hasznosítható gondolatok jogvédelmének új típusú formája: a szocialista feltalálói és újítói jog.

A kapitalista időkből ránk maradt szabadalmi jog a szabadalom és annak tulajdonosa — gyakorlatilag tehát a vállalkozó, vagy vállalat — számára hivatott jogi védelmet biztosítani. A szocialista feltalálói jog ezzel szem-2 Találmányok, szabadalmak - 88

17