Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
I. Találmányok, szabadalmak a kapitalizmusban és a szocializmusban
ben magát a feltalálót védi, az ő jogait és kötelezettségeit hivatott szabályozni, valamint szervezeti intézkedésekkel kedvező előfeltételeket teremteni a feltalálói tevékenység számára. Minthogy a szocialista feltalálói jog a szocializmus viszonyai között születő és alakuló jogintézmény, a szocialista rendszerre való áttérést követő másfél évtized alatt számos, az újításokról és találmányokról szóló rendelet lépett hatályba és váltotta fel egymást. Az első ilyen jogszabályok a műszaki újítások díjazásáról, és az újítási javaslatokkal kapcsolatos ügyek intézéséről szóló 11.940/1948. (XI. 30.) Korm. sz. rendelet, valamint az államnak felajánlott találmányok szerzői jogvédelméről és díjazásáról szóló 11.950/1948. (XI. 30.) Korm. sz. rendeletek voltak. A szocialista tervgazdálkodás építése, a feltalálói mozgalom kibontakozása és a szocialista jogi fogalmak tisztázódása a szocialista feltalálói jog állandó fejlődését eredményezte. E fejlődés oly módon ment végbe, hogy a feltalálói jogról szóló rendeleteket jogszabályalkotó szerveink két-három évenként felülvizsgálták és az előző szabályozás hatályon kívül helyezésével, a korábbi szabályokat továbbfejlesztve, új jogszabályt álkottak. Feltalálói jogunk ma hatályos szabályait az újításokról és találmányokról szóló 29/1959. (V. 20.) Korm. sz. rendelet tartalmazza. A magyar szabadalmi és feltalálói jog történetének főbb állomásairól szóló rövid beszámolónk során említést tettünk már a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unióról. A szabadalmi jog történetéről szóló megemlékezésünk nem volna teljes, ha a szabadalmi jog történetének egyes országokban történő ismertetése alkalmával nem emlékeznénk meg a szabadalmi jog nemzetközi fejlődéséről, más szóval arról, hogy a szabadalmi jog egyes kérdései a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió létrejöttével, az uniós 18
