Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
I. Találmányok, szabadalmak a kapitalizmusban és a szocializmusban
bályozására. A Magyar Tanácsköztársaság 52. NT. sz. rendeletének 1. §-a szerint: „Belföldi feltalálónak minden találmánya a Magyarországi Tanácsköztársaság területén a Tanácsköztársaság tulajdona. A Tanácsköztársaság az arra érdemes találmányért a feltalálót megfelelő jutalomban részesíti. A jutalmazás módját és mértékét a Népgazdasági Tanács elnöksége által erre a célra kiküldött bizottság (Találmányi Bizottság) állapítja meg. Oly találmányoknál, amelyek gyakorlati alkalmazása közvetlen gazdasági haszonnal jár, a jutalmazásnak az elért gazdasági haszonnal arányosnak kell lennie, azonban az ily módon évenként kifizetésre kerülő összegek a Népgazdasági Tanács által meghatározandó bizonyos maximumot nem haladhatják meg. Oly találmányok jutalmazását, amelyek gazdasági haszna közvetlenül nem állapítható meg, ill. amelyek egyéb gazdaságilag közvetlenül nem mérhető gazdasági haszonnal is járnak, a Találmányi Bizottság ettől függetlenül állapítja meg. A Találmányi Bizottság döntése ellen a feltalálót felszólamlási jog illeti meg a Népgazdasági Tanács elnökségénél, amely a találmány újabb megvizsgálását is elrendelheti. A feltaláló anyagi jutalmazáson felül erkölcsi jutalmazásban is részesülhet. A feltalálóknak kísérleti eszközök és üzemek bocsáthatók rendelkezésükre; amíg találmányukkal foglalkoznak más munkától egészben vagy részben felmenthetők, vagy fizetéssel is alkalmazhatók avégből, hogy találmányuk kidolgozásával foglalkozzanak.” A Magyar Tanácsköztársaság rendeletében figyelemmel volt arra is, hogy külföldi vonatkozású szabadalmi jogok (ill. külföldiek szabadalmi jogai) sérelmet ne szen16
