Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön
Ha a felszólalási tárgyaláson csak az egyik fél jelenik meg, továbbá ott olyan új bizonyítékokat hoz fel, amelyeket a másik fél még nem ismert és amelyekre vonatkozóan ennek folytán még nem is nyilatkozhatott, és ezen bizonyítékokat az Iparjogvédelmi Tanács lényegeseknek tart, akkor ezeket közli a felszólalási tárgyaláson a meg nem jelent féllel és egyúttal a folytatólagos felszólalási tárgyalásra új határnapot tűz ki, amelyre a feleket szabályszerűen megidézi. Ugyanez az eljárás olyan folytatólagos felszólalási tárgyalásoknál is, amikor a felszólalás olyan terjedelmű anyagra vonatkozik, hogy azt egy tárgyalási napon nem lehet teljes egészében megtárgyalni. Ilyenkor azonban, ha mindkét fél — vagy több felszólaló esetén valamenynyi fél — jelen van, az elnök a tárgyaláson is közölheti az új, folytatólagos tárgyalás határnapját és ez esetben írásbeli idézést nem kell kiküldenie. Amennyiben az Iparjogvédelmi Tanács úgy látja, hogy a felszólalási tárgyalás folyamán az ügy szempontjából valamennyi lényeges kérdés tisztázott, az elnök a tárgyalást berekeszti és az Iparjogvédelmi Tanács határozathozatalra vonul vissza. Határozatát szóban közli és indokolja. Az írásba foglalt határozatot a feleknek későbbi időpontban indokolással együtt megküldi. (Példa ilyen határozatra: Szabadalmi Közlöny 1962. évi 4. száma.) 6. FELLEBBEZÉS AZ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL IPARJOGVÉDELMI TANÁCSÁNAK HATÁROZATA ELLEN Az OTH Iparjogvédelmi Tanácsának minden olyan határozata ellen, amelyet a fél magára nézve sérelmesnek tart — hacsak olyan előírás nincs, amely a fellebbezés jogát kizárja, mint például a pótolhatatlan mulasztások 10* -88 147
