Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön
esetén (lásd: VII. Fej. 7. pont) —, a fél a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Budapesti Fővárosi Bírósághoz fellebbezhet. A fellebbezésen 100 Ft illetéket kell okmánybélyegben leróni. Ezeken az általános szabályokon túlmenően azonban részletesen foglalkoznunk kell a felszólalási eljárás során hozott határozatok elleni fellebbezésekre vonatkozó speciális szabályokkal és kérdésekkel. Az OTH Iparjogvédelmi Tanácsa által hozott határozat ellen, felszólalási ügyben a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Budapesti Fővárosi Bírósághoz. Fellebbezni lehet a határozat érdemi része ellen és csak a költségekre vonatkozóan is. A bejelentő a határozat érdemi része ellen akkor fellebbezhet, ha bejelentését az OTH Iparjogvédelmi Tanácsa részben vagy egészben elutasította. A felszólaló pedig akkor fellebbezhet a határozat érdemi része ellen, ha felszólalása ellenére az OTH Iparjogvédelmi Tanácsa a szabadalmat részben vagy egészben engedélyezte. Ha a bejelentésre a szabadalmat egész terjedelmében engedélyezték, akkor a bejelentő csak a költségekre vonatkozóan fellebbezhet. Hasonlóképpen csak a költségekre nézve fellebbezhet a felszólaló, ha az OTH Iparjogvédelmi Tanácsa a felszólalásnak teljes terjedelemben helyt adott. A fellebbezést az OTH-nál kell benyújtani, amely azt a Budapesti Fővárosi Bírósághoz továbbítja. A fellebbezésben meg kell jelölni a bejelentés és felszólalás adatait, s ezen belül a fellebbezést részletesen indokolni kell. A fellebbezést annyi példányban kell benyújtani, hogy abból egy példány a bíróságnak és egy-egy példány minden érdekelt félnek jusson. A Budapesti Fővárosi Bíróság a fellebbezés másodpéldányát megküldi az 148
