Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön
áll fenn, majd az eldöntendő kérdés világos és szabatos megfogalmazására törekszik. A felek által beszerzett és benyújtott bizonyító okiratokat az előadó a jegyzőkönyvhöz mellékeli; amennyiben pedig a szükséges okiratokat a felek nem tudják beszerezni,, azok azonban valamely más hatóság megkeresése útján beszerezhetők, az OTH előadója gondoskodik azok beszerzéséről. Az a fél, akivel szemben a mellékelt okiratokat felhozták, azokra nézve észrevételeket tehet. Amennyiben a felek bármelyike a jegyzőkönyv tartalmával nem ért egyet, különvéleményét még aláírás előtt jegyzőkönyvbe mondhatja. Ha a szabályszerűen megidézett felek közül az előkészítő tárgyaláson valamelyik nem jelenik meg, az OTH előadója az előkészítő tárgyalást a jelenlevő féllel vagy felekkel lefolytatja. Ha az előkészítő tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére egyik fél sem jelenik meg, az iratokat jelentés kíséretében az OTH Iparjogvédelmi Tanácsa elnökének mutatja be. Az Iparjogvédelmi Tanács elnöke a felszólalás szóbeli tárgyalására határnapot tűz ki és arra a feleket, tanúkat és az esetleg megnevezett szakértőket is megidézi. A felszólalási tárgyalás az OTH háromtagú Iparjogvédelmi Tanácsa előtt történik. A tárgyalás szóbeli. A tárgyalást az elnök nyitja meg és bejelenti a tárgyalandó ügyet, megnevezi a feleket. A felszólalási tárgyalás megnyitását követően az elnök először a felszólalót kéri fel, hogy adja elő kérelmét. A felszólaló minden indokolás mellőzésével érdemi kérelmének lényegét adja elő. Ez körülbelül így hangzik: „Kérem, hogy az Iparjogvédelmi Tanács a szabadalom engedélyezését a bejelentés valamennyi igénypontjára nézve tagadja meg és részemre a felszólalással kapcsolatos költségeim fejében 5Ö0 Ft-ot ítéljen meg.” Ezután az elnök a bejelentőt (képviselőjét) szólítja fel ér142
