Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön

demi ellenkérelmének előadására. Ez így hangzik: „Kérem, hogy az Iparjogvédelmi Tanács a felszólalást utasítsa el és bejelentésem valamennyi igénypontjára engedélyezze a sza­badalmat.” Ezután az előadó ismerteti az előkészítő eljárás eredmé­nyét, a bejelentés lényegét, valamint azokat az iratokat, amelyek a felszólalással kapcsolatban beérkeztek (felszólalás, bejelentő nyilatkozata, esetleges előkészítő iratok), az előké­szítő tárgyalás során megállapított eredményeket, illetőleg vitás kérdéseket. Majd az elnök a felszólalónak adja meg a szót és felhívja felszólalása részletes indokolásának előterjesztésére. Ezt kö­vetően a bejelentő adja elő részletes védekezését és bizonyí­tékait. A tárgyalás során mind a felszólaló, mind a bejelentő többször kaphat szót és álláspontját, véleményét, bizonyíté­kait részletesen feltárhatja. Sok esetben előfordul, hogy a felszólaló vagy bejelentő az előkészítő tárgyalás és a szóbeli tárgyalás között olyan újabb bizonyítékok birtokába jut, amelyek esetleg döntő módon befolyásolhatják az ügy kime­netelét. Ilyen bizonyítékokat mindkét félnek jogában van még a felszólalási tárgyaláson is előterjeszteni, mégpedig oly módon, hogy egy példányt az elnöknek, egy példányt pe­dig az ellenfélnek juttat. Előfordul az is, hogy a felszólalási tárgyaláson az egyik fél vagy akár mindkettő az előkészítő eljárásban benyújtott iratok, nyilatkozatok, előkészítő iratok tartalmát esetleg új megállapításokkal kiegészítve összefog­lalja és emlékeztetőül ún. ténymegállapító iratot is átad az elnöknek és az ellenfélnek, amelyben azt az összefoglalást rögzíti, amely véleménye szerint az eddig felmerült kérdé­seket tisztázza. A felszólalási tárgyaláson felhozott új bizonyítékokkal, illetőleg ténymegállapításokkal kapcsolatosan az elnök fel­hívja a feleket, hogy fejtsék ki álláspontjukat. Az a fél, aki­nek nem állt elég idő a rendelkezésére e tényállítások és bi­zonyítékok tanulmányozására, kérheti, hs»gy az elnök füg­gessze fel bizonyos időre a tárgyalást, hogy az újabb irato­kat áttanulmányozhassa. Ha az újabb bizonyítékok terjedel­me olyan mérvű, hogy azokat rövid idő alatt áttekinteni nem lehet és azok beható tanulmányozást igényelnek, az érdekelt fél kérheti a tárgyalás elnapolását és folytatólagos tárgya­lás kitűzését. Indokolt esetben az ilyen kérelem teljesíthető. 143

Next

/
Thumbnails
Contents