Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

I. Találmányok, szabadalmak a kapitalizmusban és a szocializmusban

végül azonban a kereskedelmi társaságokról szóló 1840. évi XVIII. tv. (66. §.) a fennálló jogállapotot szentesítette. E törvényt az 1852. évi osztrák szabadalmi törvény váltotta fel, amely azután az 1861. évi Országbírói Értekezletig hatályban maradt.

Az Országbírói Értekezleten létrehozott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok kimondották, hogy „... az ész szüleményei is oly tulajdont képeznek, mely a törvény ótalma alatt áll.”

Ezt követően az 1867. évi kiegyezés kapcsán kötött vám- és kereskedelmi szövetség a szabadalmak ügyét Ausztriára és Magyarországra nézve egységesen rendezte úgy, hogy akár Ausztriában, akár Magyarországon jelentett be valaki találmányt szabadalmaztatásra, szabadalmat csak akkor nyerhetett, ha ahhoz mindkét ország illetékes minisztere hozzájárult. A szabadalom megadása esetén viszont két azonos keletű szabadalmi okiratot kapott: egyet Ausztria, egyet pedig Magyarország területére.

A magyar és osztrák törvényhozás útjai ezután különváltak, s Magyarország a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXV11. tv-vel (szabadalmi törvény, a továbbiakban: Sztv.) megteremtette az önálló magyar szabadalmi jogot. E törvény több, időközben bekövetkezett változtatással ma is hatályos.

Szabadalmi törvényünket érintő, az első világháború kitöréséig bekövetkezett fontosabb módosítások: az 1908. évi LII. tv. Magyarország belépéséről a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unióba, az 1911. évi XI. tv. a szabadalmaztatható találmányoknak kiállításokon való időleges oltalmáról, az 1913. évi XII. tv. a szabadalommegvo iás intézményének megszigorításáról.

A Magyar Tanácsköztársaság rövid élete ellenére is talált módot a találmányi és szabadalomjogi kérdés ík sza-15