Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön
Ha a bejelentő a hiánypótlására előírt határidő alatt a hiányokat nem pótolja vagy a határidő meghosszabbítását nem kéri, az CTH a bejelentést vissza von tnak tekinti. A hiánypótlásra előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemmel lehet élni. Az előadó a találmány tárgyára nézve újdonságvizsgálatot (lásd: III. Fej. 3. pont) végeztet. Az újdonságvizsgálat anyagát a szakelőadó értékeli és amennyiben úgy látja, hogy a találmány tárgyára nézve érdemi hiányosságok forognak fenn, a bejelentőt nyilatkozattételre szólítja fel. Ezen érdemi hiányosságok lényegileg az Sztv. 1—3. és 32. §-a értelmében állhatnak fenn. Ha az OTH újdonság hiányát állapítja meg, úgy a nyilatkozattételre való felhívás konkrét adatokat tartalmaz; mégpedig azt, hogy mely újdonságrontó iratban, könyvben, folyóiratban, szabadalmi leírásban, katalógusban stb. található olyan anyag, amely az OTH véleménye szerint a találmány tárgyára nézve újdonságrontó. (Űjdonságrontóként természetesen csak olyan nyomtatvány hozható fel, amelynél kétséget kizáróan megállapítható, hogy megjelenési időpontja korábbi, mint a szabadalmi bejelentés kelte, illetőleg annak esetleges .elsőbbségi napja.) Amennyiben az OTH-nál a találmány tárgyához hasonló tárgyú, de korábbi bejelentésű találmány engedélyezési eljárása is folyamatban van, akkor az ún. igény - rontás esete foroghat fenn. Ilyen esetben az OTH megvizsgálja, hogy a korábbi bejelentés igénypontjai menynyiben igényrontók a találmány tárgyára vonatkozóan. A korábbi bejelentés leírását, amely a későbbi bejelentési nappal rendelkező találmány bejelentési napjáig nem vált közismertté, nem tekintik újdonságrontónak. Ha az OTH függőséget állapít meg két találmány között, az utóbb bejelentett találmány engedélyezési eljárását a 9*- 131 U. WL t