Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön

korábban bejelentett találmány engedélyezési eljárásának lefolytatásáig vagy legalábbis közzétételéig (amiről a későbbiekben lesz szó) felfüggesztheti. Erről értesíti a bejelentőt. Ilyenkor a nyilatkozattételre való felhívásra is csak később kerül sor. (Igényrontásra vonatkozóan lásd a IV. Fej. 4. pontját is.)

Az esetek túlnyomó részében természetesen nincs igényrontás. Ilyenkora nyilatkozattételre felhívás alkalmával az OTH kifejti nézetét a találmány tárgyával kapcsolatban és közli, hogy például véleménye szerint az újdonságrontó anyag olyan természetű, hogy „nem véli” megadhatónak a .szabadalmat. Előfordul olyan felhívás is, hogy az OTH úgy látja, miszerint az újdonságrontó anyag csak részben érinti a bejelentés tárgyának újdonságát és ezért a bejelentés tárgyának pontosabb, esetleges szűkebbkörű meghatározására, korlátozására, az új| donságrontóként felhozott anyagtól való elhatárolásra szólítja fel a bejelentőt.

A bejelentő a nyilatkozattételre kapott határidőn belül nyilatkozni köteles (indokolt esetben e határidő hoszszabbítását is kérheti). Az ez idő szerint hatályos rendelkezések értelmében az engedélyezési eljárás folyamán kért első és második halasztás illetékmentes, a harmadik halasztásnál 50 Ft, további halasztásnál 100 Ft illetéket kell leróni.

A bejelentőnek célszerű „nyilatkozatában” megfelelő érveket felsorakoztatnia az újdonságrontóként felhozott anyag és találmány tárgya közötti lényeges különbségek kimutatására, a találmány előnyös voltának bizonyítására (a felhozott anyaggal szemben), esetleg beszámolni a lefolytatott kísérletekről (mérési jegyzőkönyvek vagy mérési adatok csatolásával) és igazolni a találmány újdonságát, valamint haladó voltát. A nyilatkozat kiegészítéseképpen — szükség esetén — a leírásban és igény132