Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön

rás megindításához történő hozzájárulás kérdésében. A TÉEB-engedély megadásáig a találmányra vonatkozó minden adat államtitok. A TÉEB-engedély megadását követőén a további eljárásra az Sztv. rendelkezései irányadók. Ha a TÉEB-engedély alapjául szolgáló szabadalmi bejelentéshez mellékelt leírást a bejelentő későbbi időpontban módosítja vagy pótolja (erre a közzétételig lehetőség van) és erre a módosításra az OTH az eredeti bejelentéstől eltérő elsőbbséget állapít meg, akkor ez a módosítás külön TÉEB engedélyezési eljárás alá esik.

Az OTH-ba beérkezett szabadalmi bejelentést még a TÉEB-hez való továbbítás előtt ún. alapszámmal látják el. Az alapszám két betűből és ezekhez kötőjellel csatlakozó sorszámból áll. Az első betű a bejelentő nevének kezdőbetűje, a második pedig az ezt követő magánhangzó; a sorszám pedig a mindenkori azonos két betűhöz tartozó bejelentések folyamatos számozását jelenti.

Ha a TÉEB a szabadalmaztatási engedélyt megtagadja, a szabadalmaztatás csak titkosított eljárással, a nyilvánosság kizárásával történhet. Ha a TÉEB az engedélyt megadja, a Sztv. szerinti szabadalmaztatási eljárás megindul. A következőkben csak ez utóbbi esettel foglalkozunk.

A TÉEB által szabadalmaztatásra engedélyezett bejelentést az OTH szakelőadónak osztja ki, aki azt megvizsgálja. A vizsgálat egyrészt alaki, másrészt érdemi. Ha a bejelentési kérvény valamely előírt kelléke hiányzik, az előadó meghatározott határidő kitűzése mellett a hiányok pótlására szólítja fel a bejelentőt. Ilyen hiányosságok lehetnek egyrészt az irathiányok (hiányzik pl. a meghatalmazás, jogutódlási irat, szabályszerű leírás, rajz stb.), másrészt előfordulhat, hogy a leírásnak vagy rajznak alaki hiányosságai vannak, vagy pedig a bejelentési kérvényre vonatkozólag előírt alaki kellékek hiányosak.

130