Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön

koznak. A rajzra semmilyen magyarázó megjegyzést nem szabad írni. Az egyedüli írás az ábra sorszáma lehet.

A rajzon sem méreteket, sem léptéket nem szabad alkalmazni, ugyanazt az alkatrészt a különböző ábrákon ugyanazzal a hivatkozási jellel kell jelölni. Célszerű valamennyi ábrával kapcsolatban folyamatosan alkalmazott számozást használni az egyes alkatrészekre és nem minden ábrán élőiről kezdeni a számozást. Ilyen módon ugyanis elkerülhető, hogy a bejelentő két vagy több alkatrész jelölésére ugyanazt a számot használja, ami a leírás megértését nehezíti.

A bejelentőnek vagy képviselőjének valamennyi rajzot alá kell írnia a lap szélén, illetőleg a kartonlap és a másolati rajz hátoldalán.

3. A LEÍRÁS ÉS IGÉNYPONTOK

Az Sztv. 32. §-a tartalmazza a leírással szemben támasztott követelményeket. Első feltételként azt említi, hogy a leírásnak lehetővé kell tennie, hogy a találmány tárgyát a szakértők a leírás alapján minden kiegészítés nélkül előállíthassák. A leírásnak nem szabad megtévesztő kétértelműséget tartalmaznia, sem pedig az eszközökre, a foganatosítás módozataira vagy a működés sikeréhez szükséges fogásokra nézve valamit is eltitkolnia, sem drágább vagy nem ugyanazon hatással bíró szerekre vagy eszközökre hivatkoznia.

A gyakorlatban nemegyszer előfordul, hogy éppen a leírás nem kifogástalan szövege ad okot félreértésekre. Még ma is sokan azon a véleményen vannak, hogy a találmányi leírásban nem kell minden lényeges részletet ismertetni. Ezt az álláspontot mi alapvetően helyteleníti