Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön

Megjegyezzük, hogy a 2. példánál, amennyiben a vállalat nem a Danubia Szabadalmi Irodán keresztül jelenti be a találmányt, hanem saját maga, az iratmintában mindössze az az eltérés, hogy a „ ... képviselőnk, a Danubia Szabadalmi Iroda útján . .szöveg elmarad és az aláíró nem a meghatalmazott, hanem maga a vállalat.

A bejelentési kérvény különböző alaki követelményeit mulasztás esetén pótolni lehet. Nem pótolható hiányok a bejelentő nevének, valamint az elsőbbség igénylésének elmulasztása.

Pótolható mulasztás általában, ha a bejelentési kérvény előírt mellékleteit nem nyújtják be a bejelentési kérvénnyel egyidejűleg. Ezek közül az illeték, a meghatalmazás, az elsőbbségi jog megállapítására szolgáló okirat, valamint a jogutódlási okirat is pótolható a későbbiekben.

Ugyancsak pótolható a későbbiekben a három szabályszerű leírás az igénypontsorozattal, valamint a szabályszerű rajzok is. Minden körülmények között be kell azonban nyújtani a bejelentési kérelemmel együtt legalább egy olyan leírást — még ha alakilag nem is szabályszerű —, amelyből a találmány lényege maradéktalanul kitűnik. Amennyiben pedig a teljes magyarázathoz rajz is szükséges, úgy be kell nyújtani legalább egy kézzel rajzolt ceruzavázlatot is. Igen fontos, hogy a bejelentő az első beterjesztésnél, ha nem is szabályszerűen kialakított igénypontokban, de lényegében meghatározza az igényelt oltalom mértékét is.

Megjegyzendő ezzel kapcsolatban, hogy a későbbiekben beterjesztett szabályszerű leírás tartalma a lényeget illetően nem terjedhet túl azon a mértéken, amelyet a bejelentési kérelemmel egyidejűleg benyújtott leírás tartalmazott. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a leírás apróbb részletekkel később már nem egészíthető ki,

105