Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön
de szükséges, hogy az első benyújtott leírás ezek lényegét is magában foglalja. Ezért szükséges, hogy az első leírás a találmány tárgyát olyan bőven és részletesen ismertesse, amennyire ez a bejelentés időpontjában egyáltalán lehetséges. A bő ismertetés nem a témák ismétlését, hanem a különböző részletek ismertetését jelenti. Ha a beterjesztett végleges leírás az eredeti anyagon túlmenő érdemi részleteket tartalmaz, előfordulhat, hogy az OTH e részletekre nem fogadja el az eredeti elsőbbségi napot, hanem csak a szabályszerű leírás benyújtásának napját és így a bejelentő saját hibájából hátrányos helyzetbe kerül; úgy veszik, mintha találmányának ezt a részét csak későbbi időpontban, a végleges leírás benyújtásának napján jelentette volna be. A rossz és főleg hiányos első beterjesztett leírásból és rajzból további hátrányok származhatnak akkor, ha a találmány tárgyát az első magyar bejelentés elsőbbségi napjának igénylésével jelentik be a többi uniós országokban. A legtöbb uniós ország megköveteli vagy megkövetelheti ugyanis későbbi időpontban az elsőbbségi irat hiteles fordításának beterjesztését. Ilyenkor az elsőbbségi irat tartalmát a benyújtott szabadalmi leírás tartalmával összevetik és az uniós elsőbbségi nap elismerése attól függ, hogy az elsőbbségi irat valóban tartalmazza-e azokat a részleteket, amelyeket a benyújtott szabadalmi leírás. Amennyiben az elsőbbségi irat hiányosan kerül benyújtásra, előfordulhat, hogy az engedélyezési eljárást lefolytató ország szabadalmi hivatala nem ismeri el az elsőbbségi napot és az újdonságvizsgálatot a találmány tényleges bejelentési napjának alapulvételével végzi. Ez hátrányos lehet, ha az elsőbbségi nap és a tényleges benyújtás napja között újdonságrontó anyag kerül nyilvánosságra. Ilyenkor a találmányra a szabadalmat csak 106
