Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)

IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok

A legutóbbi időkben a jogszabályelőkészítő szervek részéről erőteljes törekvés tapasztalható arra nézve, hogy az Sztv. 1. §-ában szereplő „haladás” kifejezést — a KGST ajánlásokkal összhangban — új módon határozzák meg. A vonatkozó új meghatározás szerint a találmány akkor tekinthető haladó jellegűnek, „ha a technika fejlődéséhez hozzájárul és a technika állásához képest előnyöket mutat fel, amelyek az esetleg jelentkező hátrányokat felülmúlják úgy, hogy ennek eredményeként eddig még ki nem elégített szükségletek elégíthetők ki, vagy már kielégített szükségletek magasabb színvonalon célszerűbben elégíthetők ki”.

Az ismertetett meghatározás jogszabályi kimondása azzal az előnnyel járna, hogy az eddigi szubjektív megítélésre módot nyújtó gyakorlattal szemben a szubjektivitást lényegében kikapcsolná. Ehelyett a haladás ismérveként a találmány hatásában, alkalmazásának eredményében mutatkozó előnyök figyelembevételével volna eldönthető az a kérdés, hogy a találmány haladó jellegűnek tekintendő-e vagy sem.

A találmányi színvonallal kapcsolatos külföldi joggyakorlatból megemlítjük, hogy szigorú, de szilárd elvek alapján vizsgálják a találmányi színvonalat Hollandiában, a Német Szövetségi Köztársaságban és Svédországban. Figyelemre méltó eltérés jelentkezik e vonatkozásban a kontinentális és az angolszász joggyakorlat között. A kontinentális gyakorlat a szabadalmi leírás egész anyagának figyelembevételével azt igyekszik megállapítani, hogy a bejelentésben ismertetett megoldás találmány-e és annak milyen a műszaki színvonala. Az angolszász jog általában enyhébben bírálja el a találmányi színvonal kérdését, az elbírálás súlypontja inkább a formális elemeken nyugszik. Az Amerikai Egyesült Államokban főként azt vizsgálják, hogy a találmány az igénypontok szerint szabadalomképes-e.

Mint a későbbiek során látni fogjuk (V. és VII. Fej.) a szabadalmak fő- és aligénypontokkal rendelkeznek, s vannak olyan szabadalmak is, amelyek már szabadalmazott találmány továbbfejlesztését szolgálják (ún. pótszabadalmak). Ezekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy akármilyen szemléletű is a találmányi színvonal megítélése egyes országokban, más a gyakorlat a fő- és más az