Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)

IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok

utalás.” (Zárójeles részek és kiemelések tőlünk — SZK. 1965. 7. sz. 243—245. old. 4. sz. példa.)

Gyakori az a kifogás is, hogy a műszaki megoldás rendkívül egyszerű, tehát „alacsony” a találmányi színvonala, ezért nem szabadalmaztatható. Az ilyen nézetekkel azonban — véleményünk szerint — határozottan szembe kell szállni. Ha ugyanis az egyszerű megoldás megfelelő eredménnyel jár, akkor a megoldás egyszerűsége nem „alacsony”, hanem éppen ellenkezőleg „magas” színvonalra utal. A szabadalomhoz szükséges találmányi színvonal tehát ilyen esetben adott.

A GA-659 alapszámú ügyben emelt és hivatkozott törvényességi óvás is hangsúlyozza, hogy „egy ilyen megoldás — éppen egyszerűségénél fogva — lehet megbízhatóbb, üzembiztosabb és olcsóbb, tehát több szempontból is előnyösebb a már ismert megoldásoknál”.

Üjabban a hazai gyakorlatban olyan érvek is felmerülnek, hogy a megoldás nem korszerű. így pl. a CA-176 alapszámú ügyben hozott, egy mély-lyukfúráshoz szolgáló vezérlőberendezésre kért szabadalmat megtagadó másodfokú határozatban többek között megállapítást nyert az is, hogy a berendezéssel megvalósítható technológia nem korszerű, mert mély-lyukfúrásnál spirálfúró alkalmazását — amelyhez a feltalálók vezérlőberendezést dolgoztak ki — a BFB túlhaladottnak tekintette. (A találmány alapján készült berendezés a Gépipari Tudományos Egyesület pályázatán első díjat nyert.) Függetlenül attól, hogy e nézet helyes-e vagy sem, figyelemre méltó a döntés, mert olyan — nézetünk szerint nem kívánatos — gyakorlat kialakítására alkalmas, amelynek alapján pl. a közismert petróleumgőzlámpákon (ún. Aladdin-féle lámpa) való javításra irányuló találmány is elutasítható lenne, mivel az az elektromos izzólámpákhoz képest nem korszerű.

Megjegyzendő, hogy a magyar gyakorlat hajlamos — a találmányi színvonal szigorú vizsgálatán felül — a formális szemléletre is.

Erre bizonyos mértékig példa a már említett határozat, amely szerint „egyszerű anyaghelyettesítés termikus körfolyamatnál nem alkalmas szabadalmi oltalomra”.

A megtagadott szabadalom 1. igénypontja a következő:

71