Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
III. Az újdonság
nyilvános-e az az eljárás, amelyet történetesen csak valamelyik gyárban alkalmaznak; a gyár kapuján ugyanis idegenek általában nem léphetnek be. E kérdést a joggyakorlat ezért általában nemmel válaszolja meg. Felszólalási eljárásban külföldi cégek szoktak azonban arra hivatkozni, hogy az üzembe látogatók is beléphetnek (és be is lépnek), így az általuk is megtekinthető eljárás „nyilvános”. Ilyen esetekben a döntés már nem olyan egyszerű és ezért azután — tapasztalat szerint — az egyes szabadalmi hivatalok az ügyet lehetőleg a felszólalásban rendszerint szereplő egyéb jogalapok alapján döntik el és e vitatott kérdésben az állásfoglalás elől azzal az indokkal térnek ki, hogy az egyéb jogalapok amúgy is eldöntik a bejelentés szabadalmaztathatóságát. Nyilvánvaló tehát, hogy az említett, kizárólag a gyári alkalmazás kérdése olyan, amelyben csak az összes körülmények figyelembevételével lehet dönteni és lévén a kérdésnek „határeset jellege”, a döntés a felek által általában előre nem mérhető fel. Éppen ezért ezt a felszólalási érvet csak járulékos érvként szokták alkalmazni. A nyilvánosságra hozatal tárgyalása alkalmával azonban nemcsak azt kell vizsgálnunk, hogy maga a kérdéses nyomtatvány, kiállítás stb. nyilvánosságra hozatalnak tekintendő-e, hanem azt is, hogy ennek révén a szóban forgó találmány valóban megismerhetővé vált-e, vagy más szóval a nyilvánosságra hozatal tartalmát. Kiállításon kiállított, külső megjelenésében zárt dobozt képező szignálgenerátornál például — ha annál valamilyen újfajta belső kapcsolási elrendezés képezi a találmányt — hiába mutatták be a dobozt nyilvánosan, hiába nezhette azt meg bárki, a műszaki megoldás lényegét abból nem ismerhette meg. E kiállítás tehát önmagában nem bizonyítja a kapcsolási elrendezés ismert voltát. Ezzel szemben elegendő egy rövid folyóirathír, miszerint „Kidolgozták a Q-frekvenciás titriméter”-t ahhoz, hogy abból ismertté váljék a Q-frekvencia titrálásra való felhasználhatósága. Miután a nyilvánosságra hozatal egyes konkrét eseteiről még a szakemberek sem mondhatják meg teljes bizonyossággal, hogy azok a különböző országokban újdonságrontóak lesznek-e vagy sem, helyesebb, ha bármiféle nyilvánosságra hozatalt mellőzünk a találmány szabadalmaztatási bejelentését megelőzően. A magyar 40
