Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
III. Az újdonság
előírások szerint egyébként szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően amúgy is csak az OTH engedélyével hozható a találmány nyilvánosságra. 2. ÜJDONSÁGVIZSGÁLAT Az újdonságvizsgálat feladata annak megállapítása, hogy egy műszaki megoldás rendelkezik-e olyan új jellemzőkkel, amelyek alapján az újdonság szempontjából szabadalmaztatható találmánynak tekinthető. Ennek során meg kell tehát állapítani, hogy a vizsgált műszaki megoldás nyilvánosságra került-e már. Mint már láttuk, egy műszaki megoldás háromféle módon is nyilvánosságra kerülhet. Minthogy azonban a műszaki megoldások döntő többsége írásos úton (nyomtatvány, sokszorosítás) kerül nyilvánosságra, ezért az újdonságvizsgálat a gyakorlatban is szakkönyvek, szakfolyóiratok és főleg szabadalmi leírások tanulmányozása útján végezhető el, és az egyéb lehetőségek a gyakorlatban felmerülő nehézségek miatt többnyire figyelmen kívül maradnak. Olyan iparágakban, ahol szűk szakmai területre korlátozódó szakirodalmi, illetve szabadalmi gyűjtemény, feldolgozás áll rendelkezésre, az e szakmába vágó műszaki megoldás újdonsága e gyűjtemény tanulmányozásával vizsgálható. Önálló szakmai szabadalmi tárral rendelkeznek egyes nagyvállalatok (Egyesült Izzó, Gyógyszeripari Tröszt) vagy kutató-, fejlesztő intézetek (Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézete, Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet). Az ilyen jellegű szakmai gyűjtemények azonban általában ritkák. Ezért az ilyen gyűjteménnyel nem rendelkező vállalatoknak, állami szerveknek az újdonságvizsgálatot Magyarországon az OTH Szabadalmi Tárában célszerű elvégezni. E könyvtár nagyszámú szakkönyv és folyóirat mellett több mint 6 000 000 szabadalmi leírással rendelkezik. Felmerül a kérdés, hogyan lehet ilyen hatalmas anyagban eligazodni? A könyveket, így a műszaki könyveket is, decimális rend szerint, témánként csoportosítják. A szabadalmi leírások csoportosítása 41
