Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
VIII. Szabadalmi perek
Ha ugyanis ez csak az aligénypont elemeivel áll fenn (főigénypont elemeinek megvalósítása nélkül), akkor az oltalmi körbe való ütközés nem állapítható meg. Pótszabadalom esetén — ha annak igénypontjai a törzsszabadalomhoz vannak kapcsolva — az aligénypontokra vonatkozóan az előzőekben mondottak a pótszabadalomra nézve értelemszerűen ugyancsak irányadók. Ilyen esetben ugyanis a pótszabadalom igénypontját úgy kell értelmezni, mintha az a törzsszabadalom aligénypontja lenne. Az igénypontokban gyakran szerepelnek, főleg mellékmondatok előtt, a „célszerűen”, „előnyösen”, „különösen” és hasonló értelmű egyéb szavak. Az igénypontnak valamely berendezéssel vagy eljárással való összevetésénél azonban azon mellékmondatok, illetve elemek, amelyek a jelzett szavakkal kezdődnek, az igénypontból kihagyhatok. Ha a VII. Fej. 3. pontjában példaként szereplő „Billenőkapcsoló” c. szabadalom igénypontjait vizsgáljuk, akkor mindjárt az 1. igénypont tárgyi körében szerepel a következő: „Billenőkapcsoló, főleg a váltakozó áram kapcsolására, illetőleg megszakítására, rugóérintkezővel és billegővel...” Ezen igénypont értelmezése alkalmával a „főleg váltakozó” szavak elhagyandók. Ez tehát azt jelenti, hogy történetesen egy egyenáramú billenőkapcsoló is ütközhet ebbe az igénypontba, ha annak összes többi elemeit felmutatja. 5. FELLEBBEZÉS A Budapesti Fővárosi Bíróság szabadalmi peres ügyben hozott ítélete ellen a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni. A fellebbezés határideje 30 nap, illetéke — szabadalmi perekben — 300 Ft. A szabadalmi perekben benyújtott fellebbezéseket a Legfelsőbb Bíróság különleges összetételű tanácsa (ún. iparjogvédelmi tanács) bírálja el, amely a Legfelsőbb Bíróság két hivatásos bírójából és az OTH egy műszaki képzettségű szakülnökéből áll. A fellebbezésre, illetve a fellebbezési eljárásra egyebekben a Pol169
