Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

I. rész. Újítások

É szakasz további bekezdései a munkaköri kötelességgel kapásom latos kérdéseket, továbbá a .kutatói és tervezői munkakörben alkalmazott dolgozókra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Ezek — fontosságukra tekintettel —- részletesebb ismertetést igényelnek.

A szocialista bérezés alapelvéből következik, hogy ugyanazért a munkáért kétszeres ellenértéket igényelni nem lehet. A javaslattevő a tőle kötelességszerűen elvárható munkájáért járó ellenértéket bér formájában már megkapta. Ezért mondja ki az új rendelet 8. §-a (6.) bekezdésének d. pontja, hogy nem lehet szerződést kötni az olyan javaslat megvalósítására és ennek folytán nem lehet díjazásban részesíteni az olyan javaslatot, amelynek előterjesztése a javaslattevőnek munkaköréből folyó kötelessége. A munkaköri kötelességre vonatkozó szabályokat egyébként a rendelet 8. §-a tartalmazza. Milyen rendelkezéseket tartalmaz a rendelet a munkaköri kötelességre vonatkozóan? Kifejezetten leszögezi a jogszabály, hogy az illető iparágban már alkalmazott, a javaslattevő munkaterületével összefüggő javaslat előterjesztése teljes mértékben munkaköri kötelessége a vállalati igazgatónak, a főmérnöknek, a főkönyvelőnek, továbbá az irányító szerv szakelőadójának és a nála magasabb beosztásban alkalmazott dolgozónak. Az említett javaslatok megtétele ugyancsak munkaköri kötelessége az illetékes miniszter által megjelölt, a most említett dolgozókéhoz hasonló munkakörben alkalmazott dolgozóknak. Ha tehát a felsorolt dolgozók olyan javaslatot nyújtanak be, amely az illető iparágban előzőén bármikor már alkalmazásban volt, a javaslatot újításként elfogadni nem lehet, még akikor sem, ha a javaslat szerinti megoldást a javaslattétel időpontjában az iparágban már régebben nem alkalmazzák.

A rendelet szerint kutatói munkakörben alkalmazott dolgozónak munkaköri kötelessége az alkalmazó szerv tématervében szereplő, illetőleg a reábízott feladatokkal összefüggő javaslat megtétele. E rendelkezés értelmében tehát kutatói munkakörben alkalmazott dolgozó nem terjeszthet elő újítást olyan témára vonatkozólag, amely az alkalmazó szerv tématervébe fel van véve.

Ugyanez a szabály érvényesül azokra a javaslatokra vonatkozóan, amelyeket a kutatói munkakörben alkalmazott dolgozó a reábízott feladatokkal összefüggően terjeszt elő, még akkor is. ha a megoldandó feladat az alkalmazó szerv tómatervében nem szerepel. Hangsúlyozni kell, hogy a munkakör, nempedig a szolgálati helv a döntő. Ebből következik, hogy például vállalatnál kutatói munkakörben alkalmazott dolgozónak sem lehet az említett tárgyú javaslatait újításként elfogadni.

Fontos eltérést tartalmaz a régi rendelettel szemben az új rendeletnek a tervezői munkakörben foglalkoztatott dolgozókra vonatkozó rendelkezése. Eddig a tervezők általában csak találmány esetén részesülhettek díjazásban. Az új rendelet figyelembe veszi azokat az eltéréseket, amelyek a kutatói és tervezői munka között jelentkeznek. Ennek megfelelően a tervezők részére már megadia a lehetőséget arra, hogy újítsanak. Tervezői munkakörben foglalkoztatott dol-4* — 14 21 S 51

__